A kávé agyműködést fokozó hatása túlmutat a koffeinen
A kávé éberségfokozó képességét általában a koffeinnek tulajdonítják, de egy új kutatás szerint más mögöttes mechanizmusok is magyarázhatják ezt a hatást.
"Széles körben elterjedt, hogy a kávé fokozza az éberséget és a pszichomotoros teljesítményt. Azáltal, hogy mélyebb megértést nyerünk az e biológiai jelenség hátterében álló mechanizmusokról, megnyitjuk az utat a befolyásoló tényezők vizsgálatához, sőt, e mechanizmusok lehetséges előnyeinek feltárásához is" – írják a szerzők a Frontiers in Behavioral Neuroscience című szaklapban június 28-án online megjelent közleményükben.
A kávé egyes vegyületeinek, köztük a koffeinnek és a klorogénsavaknak jól dokumentált pszichoaktív hatásai vannak, de a kávé/koffeinfogyasztás egészének pszichológiai hatása továbbra is vita tárgya.
A kutatók a kávéfogyasztás agyi konnektivitásra gyakorolt neurobiológiai hatását a nyugalmi állapotú funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eljárással (fMRI) vizsgálták. A vizsgálatba 47, olyan egészséges felnőttet vontak be (átlagéletkor 30 év; 31 nő), akik rendszeresen fogyasztottak legalább napi egy csésze kávét. A résztvevők az fMRI-vizsgálat előtt legalább 3 órával tartózkodtak az evéstől vagy koffeintartalmú italok fogyasztásától. A koffeines kávéfogyasztás specifikus hatásának feltárása érdekében 30 szokványos kávéfogyasztónak (átlagéletkor 32 év; 27 nő) kávé helyett azonos mennyiségű koffeint tartalmazó forró vizet adtak. Két fMRI-vizsgálatot végeztek - egyet a kávé vagy a koffeinnel dúsított víz fogyasztása előtt, egyet pedig 30 perccel a kávé vagy koffeinnel dúsított víz fogyasztása után.
Mind a kávéfogyasztás, mind a sima koffeines víz fogyasztása azt eredményezte, hogy az agy -nyugalmi állapotokban az önreflexió során aktív - alapértelmezett üzemmódú hálózatának funkcionális kapcsolódási képessége csökkent. Ez arra utal, hogy mind a kávé, mind a koffein fogyasztása fokozta az egyének felkészültségét arra, hogy nyugalmi állapotból a feladattal kapcsolatos tevékenységekbe való átmenetre „kapcsoljanak”.
Ugyanakkor egy csésze valódi kávé elfogyasztása a magasabb vizuális hálózat és a jobb végrehajtó kontroll hálózat összekapcsolhatóságát is fokozta, amelyek a munkamemóriához, a kognitív kontrollhoz és a célvezérelt viselkedéshez kapcsolódnak – ez az aktivitás növekedés a koffeines víz fogyasztásának hatására nem következett be.
"A résztvevők a kávéivást követően fokozott felkészültségi állapotot mutattak, jobban reagáltak és jobban figyeltek a külső ingerekre, miután kávét ittak" - mondta az első szerző, Maria Picó-Pérez, PhD, a Minhói Egyetem munkatársa. Tekintettel arra, hogy a kávé egyes hatásai a koffein hatására is jelentkeztek, "hihető a feltételezés, hogy más koffeintartalmú italok is hasonló hatást fejthetnek ki" - tette hozzá.
Mégis, bizonyos hatások a kávéfogyasztásra voltak jellemzőek, "valószínűleg olyan tényezők befolyásolták őket, mint a kávé jellegzetes aromája és íze, vagy az adott ital fogyasztásával kapcsolatos pszichológiai elvárások" - írják a kutatók.
A megfigyelések tudományos alapot adhatnak annak a közhiedelemnek, hogy a kávé növeli az éberséget és a kognitív funkciókat. További kutatásokra van szükség azonban ahhoz, hogy a koffein hatásait meg lehessen különböztetni a kávéfogyasztás általános élményétől.
A vizsgálat egyik korlátja, hogy nem voltak olyan résztvevők, akik sem kévét, sem koffeines vizet nem kaptak (az elvonási hatás kizárása érdekében), sem olyan alternatív csoport, amely koffeinmentes kávét fogyasztott (a kávéfogyasztás placebohatásának kizárása érdekében.
Forrás:
Front Behav Neurosci. Published online June 28, 2023. https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnbeh.2023.1176382/full
