A kávé kedvező egészségügyi hatásai

A kávét, mint a világ egyik leggyakrabban fogyasztott italát, már régóta vizsgálják az orvosok és kutatók. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei jelentősen megváltoztatták a kávé egészségre gyakorolt hatásairól alkotott képet. Míg a 70-es és 80-as években a kávéval hozták összefüggésbe a daganatos és a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, addig mára kiderült, hogy a kávé nem jelent kockázatot sem a rák, sem a diabétesz, sem krónikus légzőszervi megbetegedések kialakulása szempontjából, sőt, a kardiometabolikus kockázatot valószínűleg előnyösen befolyásolja.

Az elmúlt évtizedben több, nagyszámú populációt vizsgáló elemzés alapján elmondható, hogy a kávéfogyasztás csökkenti a teljes halálozási arányt. A japán, angol és amerikai kutatók eredményei szerint ez az összefüggés még az etnikai hovatartozás figyelembe vétele után is nyilvánvaló.

Egy 2019-es metaanalízis megállapította, hogy a kávéfogyasztás halálozást csökkentő hatása még az egyéb kockázati tényezőkkel: dohányzás, alkoholfogyasztás, életkor és testsúly végzett korrekció után is fennállt. Az előnyök a napi legfeljebb 8 csésze kávéfogyasztóknál figyelhetők meg, függetlenül a fogyasztók koffein-anyagcseréjétől, és attól is, hogy koffeines vagy koffeinmentes, instant vagy őrölt kávét fogyasztottak.

Diabetes

Minden további, naponta elfogyasztott csésze kávé akár 7%-kal is csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben, a 4 éven keresztül csökkenő kávéfogyasztás összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatával. Leginkább az ebédidőben fogyasztott  kávénak van védőhatása.

A kávé állítólagos antidiabetikus hatása többféleképpen magyarázható. Úgy tűnik, hogy mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé csökkenti a máj inzulinrezisztenciáját és véd a glükóztolerancia romlása ellen. Más vizsgálatok szerint a kávéfogyasztás javítja az adipocita- és májfunkciót, csökkenti a zsírtömeget és javítja lipidanyagcserét.

Az előnyök a kávé egyedülálló összetételéből is származhatnak, köszönhetően a benne található polifenoloknak, pontosabban a klorogénsavnak, mely jótékonyan hat a glükózszabályozásra.

Kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek

A kutatási eredmények alapján a napi 3-5 csésze kávét fogyasztóknál jelentősen kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége, csökken a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció kockázata. Úgy tűnik, hogy a rendszeres kávéfogyasztás nem befolyásolja a vérnyomást, sőt, a magas vérnyomás kockázatának mérsékelt csökkenéséhez vezethet. A klorogénsav ebben is szerepet játszhat, mivel a szisztolés és diasztolés vérnyomást jelentősen csökkenti.

A kávéfogyasztás csökkentheti az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL)-koleszterin oxidációját, a gyulladásos markereket és a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésbe hozható fehérjemarkerek, például a leptin és a kitináz-3-szerű 1-es-fehérje szintjét.

Az, hogy a kávéfogyasztás érdemben csökkenti-e a stroke kockázatát, valamivel kevésbé egyértelmű. Egy 2014-es metaanalízis gyenge összefüggésről számolt be, míg egy nemrégiben készült, 2,4 millió résztvevőre hivatkozó metaanalízis adatai alapján a napi 3-4 csésze kávét fogyasztók körében 21%-kal csökkent a stroke kockázata.

Úgy tűnik, hogy a kávé koleszterinszintre gyakorolt hatása nagymértékben függ attól, hogy milyen formában fogyasztják. A szűretlen kávék (pl. a francia préseléses módszerrel készült kávé) különösen sok kafesztolt tartalmaznak, amelyet a humán táplálkozás leghatásosabb koleszterinszint-emelő vegyületének tartanak. Kimutatták továbbá, hogy míg a szűretlen eszpresszók magasabb LDL‑szintet eredményeznek, ez a hatás nem volt megfigyelhető a hagyományos őrölt vagy instant kávét fogyasztóknál.

Rák

Jelentős megfigyelés, hogy a kávé képes megfékezni számos daganatot, leginkább az endometriumrákot és a májrákot. Kimutatták, hogy a kávéfogyasztás növekedésével jelentősen csökkent a hepatocelluláris karcinóma kockázata. Bár úgy tűnik, hogy az endometriumrák aránya mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé hatására csökken, a hepatocelluláris karcinóma esetében csak az előbbinek látszik ezirányú hatása.

Gyengébb, fordított összefüggés figyelhető meg a kávéfogyasztás és az ösztrogénreceptor‑negatív és posztmenopauzális emlőrák, a melanoma, a bazálsejtes karcinóma, a szájüregi- és a garatrák, a vastagbélrák, valamint a halálos és a lokalizált prosztatarák kialakulásának kockázata között.

Neurológiai és pszichiátriai hatások

Egy vizsgálat szerint a rendszeres kávéfogyasztók a nem kávézókhoz képest fokozott koncentrációra utaló funkcionális változásokat mutattak, valamint javult a motoros kontrolljuk és az éberségük. Más kutatások azonban nem találtak összefüggést a kávé és a jobb kognitív funkciók között.

A kávé hangulatjavító tulajdonságai szerepet játszhatnak a mentális zavarok enyhítésében. Nem csak a nagy-, de már a kismértékű kávéfogyasztás is jelentős, körülbelül 30%-os enyhülést hoz  depresszióban. Az öngyilkosság kockázata mintegy 45%-kal csökkent azoknál, akik napi 2-3, illetve 4 vagy több csésze kávét fogyasztottak, szemben a heti 1 vagy kevesebb csésze kávét fogyasztókkal.

A kávéfogyasztás számos neurodegeneratív betegséggel szemben is jótékony hatású. Az enyhe kognitív károsodásban csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát illetve késlelteti  a kialakulását. Csökkenti a Parkinson‑kór kialakulásának kockázatát is, és szerepet játszhat a Lewy-testek kialakulásának megelőzésében.

A jótékony hatás a kávéban található koffeinnek köszönhető, mely ismert neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkezik, és a szerotonin- és dopaminaktivitás megváltoztatásával rövid távon befolyásolja a hangulatot. Megjegyzendő, hogy a koffeinmentes kávé nem mutatott hasonló védőhatást a Parkinson-kór kialakulásában, nem csökkentette az öngyilkosság kockázatát és nem növelte a kognitív teljesítményt sem.

Májbetegség

A kávé leginkább a májkárosodással kapcsolatban bizonyult jótékony hatásúnak. A napi 2 csészével megnövelt kávéfogyasztás nagymértékben csökkenti az alkoholos cirrózis és az ehhez kapcsolódó halálozás arányát. A kávét fogyasztóknál nem csak a nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) kialakulásának kockázata csökken jelentősen, hanem a májfibrózissal szemben is védettebbek, ha már NAFLD-ben szenvednek. Valószínűsíthető továbbá, hogy a kávé lassítja a májbetegség progresszióját az előrehaladott hepatitis C‑ben szenvedő betegeknél is.

E hatások hátterében számos lehetséges mechanizmus áll. A koffein, mint adenozinreceptor‑antagonista, serkenti a szövetek helyreállítását, ezáltal potenciálisan megakadályozza a májfibrózist, és korlátozza a kollagén lerakódását a májban.

A kutatási eredmények alapján egyre inkább világossá válik a kávé jótékony hatása, a benne található számos vegyület rendelkezik antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással, ám a kávéban található több mint 1000 ismert vegyület pontos hatásmechanizmusának továbbra is ismeretlen.

A kávéfogyasztás azonban nem kockázatmentes. A koffeintartalmú kávé potenciálisan növelheti a zöldhályog kialakulásának kockázatát, megemelheti a vérnyomást és a pulzusszámot azoknál, akik nem szoktak hozzá a fogyasztásához, ronthatja az alvás minőségét, és szorongáshoz vezethet, diszfóriát, valamint - ritka esetekben - pszichotikus vagy mániás tüneteket idézhet elő. A koffeinbevitelt csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni a terhesség alatt, tekintettel arra, hogy a kávéfogyasztás összefüggésbe hozható a kisebb születési súllyal és a vetéléssel is.

Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/954638#vp_1