A kávéfogyasztás védhet a Parkinson-betegséggel szemben
Számos adat utal arra, hogy a kávéfogyasztás védelmet nyújthat a Parkinson-betegség kialakulása ellen. Most azt keresték, hogy a kávé melyik összetevője okozhatja a neuroprotektív hatást.
A Parkinson-betegség progresszív neurodegeneratív kórállapot, mely jelen tudásunk szerint nem gyógyítható, csupán tüneti kezelési módok állnak rendelkezésre. Az sem tisztázott, hogy egyes személyeknél miért alakul ki a betegség, míg másoknál nem. Mindazonáltal bizonyos neurológiai elváltozásokat sikerült már azonosítani. Az egyik ilyen alapvető változás az olyan kóros szerkezetű fehérjék felszaporodása az agyban, melyek elősegítik a sejthalált, ami végül parkinsonos tünetek megjelenéséhez vezet. A kóros protein az alfa-szinuklein, mely összecsapódva Lewy-testek kialakulását eredményezi. Az alfa-szinuklein neuronról neuronra terjedve az agy különböző régióit károsíthatja.
Az évek során több vizsgálat felvetette, hogy a kávéfogyasztás segítséget nyújthat a Parkinson-betegség kivédésében. Az azonban továbbra is kérdés maradt, hogy a protektív hatásban a kávé mely komponensei játszanak szerepet, hisz egyes kutatások például azt jelezték, hogy Parkinson-betegség modelljében a koffeinmentes kávé is védelmet nyújtott a neurodegenerációval szemben.
A kávé több száz vegyületet tartalmaz, melyek egymással potenciálisan kölcsönhatásba lépve részt vesznek a szervezet kémiai folyamataiban. Az ezzel kapcsolatos kutatások mostanában egyre inkább az eikozanoil-5-hidroxitriptamidra (EHT) fókuszálnak.
Az EHT a szerotonin zsírsavszármazéka, mely a kávébab viaszos héjában található meg. Nem áll összefüggésben a koffeinnel, és korábbi vizsgálatokban már felvetődött neuroprotektív és gyulladáscsökkentő hatása.
A Rutgers Robert Wood Johnson Medical School Institute for Neurological Therapeutics kutatói nemrégiben közölték ezzel kapcsolatos munkájukat a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című lapban. Kutatásukban elsősorban arra keresték a választ, hogy a koffein és az EHT képes-e együtthatni a Parkinson-betegség kivédésében. Ehhez kíséreti egereknek különböző dózisokban koffeint és EHT-t adagoltak, egyes állatokban csak egyiket vagy másikat, míg más állatoknak a két vegyületet együtt, majd megvizsgálták, hogy változott-e az alfa-szinuklein lerakódásának a mértéke. Azt találták, hogy külön-külön adva a két vegyület egyike sem fejtett ki kedvező hatást. Azoknál az egereknél azonban, akik EHT-t és koffeint is kaptak, jelentősen csökkent a kóros protein lerakódása. Azt is megfigyelték, hogy a két vegyülettel együttesen kezelt állatok jobban teljesítettek a viselkedési tesztekben.
Tekintettel arra, hogy jelenleg semmilyen módszer nincs a kezünkben a Parkinson-betegség progressziójának a lassítására, a most nyilvánosságra hozott eredmények új lendületet adhatnak a gyógyszerkutatásoknak.
Az első kedvező tapasztalatok birtokában újabb vizsgálatok szükségesek többek között annak tisztázására, hogy milyen dózisok szükségesek a jótékony hatás eléréséhez.
„Az EHT olyan vegyület, mely különböző kávéfajtákban megtalálható, mennyisége azonban változó. Fontos, hogy megfelelő mennyiségben és megfelelő arányban alkalmazzuk ezeket a vegyületeket, máskülönben kedvezőtlen egészségi hatások is jelentkezhetnek” – figyelmeztet a vizsgálat vezetője, M. Maral Mouradian.
A kávé összetett anyag, így a kutatók nem tartják valószínűtlennek, hogy a kávé más összetevője is szerepet játszhat a kedvező hatásban.
