Őssejt transzplantáció Parkinson-kórban
Az agyba beültetett embrionális őssejtek hosszútávon életben maradhatnak, legalábbis kutatók ezt tapasztalták 24 évvel a beültetés után egy Parkinson-kórban szenvedő betegnél.
A svéd Lund Egyetem kutatói az 1980-as évek végén, és az 1990-es években embrionális őssejtekkel kezdték kezelni a Parkinson-betegségben szenvedőket. A klinikai kísérleteket később etikai aggályok és a nem egyértelmű eredmények miatt abbahagyták, habár néhány beteg tünetei jelentősen javultak.
Közéjük tartozott egy akkor 59 éves beteg, akinek jobb oldali putamenébe három helyre transzplantáltak humán embriókból származó mezenkefalikus szöveteket. A páciens, aki az operációt megelőzően L-dopa kezelés mellett is jelentős on-off jelenségeket mutatott, a beavatkozást követően jelentős javulást tapasztalt.
A betegnél csaknem négy év után abbahagyták a levodopa kezelést. A pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálat pedig azt mutatta, hogy agya tíz évvel az operáció után is termelt dopamint. Ebben az időben már nem kapott immunszupresszáns kezeléseket sem.
Csak tizenkét évvel a transzplantáció után kellett ismét dopamin-agonistákat alkalmazni nála. A beavatkozást követő 14. évben egyértelműen rosszabbodtak a motorikus tünetei, valamint ekkor először kognitív zavarok is mutatkoztak. A páciens ezután még tíz évet élt, a transzplantáció után 24 évvel halt meg szívelégtelenségben.
Olle Lindvall csapata, akik az 1980-as években kidolgozták a transzplantációs programot, a beteg halála után megvizsgálták az agyát, és a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent publikációkban közöltek szerint arra jutottak, hogy, a beültetett sejtek feltehetőleg a haláláig dopamint termeltek.
A patológusok lokalizálták a három implantátumot. A beültetett sejtek teljesen integrálódtak a környező agyszövetbe. Az agyi dopamintermelésben részt vevő tirozin-hidroxiláz enzim immunhisztokémiailag kimutatható volt a transzplantátumokban, azonban az agy más, nem kezelt részeiben nem. Lindvall ennek alapján azt feltételezi, hogy sok transzplantált sejt maradt életben a páciens haláláig. A beültetett sejtek 11-12 százalékéban találtak Lewy-testeket. Ezek a Parkinson-korra jellemző alfa-szinuklein fehérje aggregátumok Lindwall szerint valószínűleg az évek során a beteg agysejtekből terjedtek át a transzplantált sejtekre.
Az eredmények arra ösztönöznek, hogy folytassák az őssejt-kutatásaikat, amelyekhez ma már nem használhatók a terhesség-megszakításból származó magzatok agysejtjei, csak laboratóriumban előállított őssejtek, amelyek dopamintermelő sejtekké differenciálódnak.
Forrás: aerzteblatt.de
