A koffein, a testzsír és a 2-es típusú cukorbetegség

két génváltozat igazoltan összefüggésbe hozható az emberi plazmában mért magasabb koffeinszinttel. Egyes korábbi rövid távú tanulmányok összefüggésbe hozták a koffeinbevitelt (a koffein termogenikus hatásán alapuló) a súly- és zsírtömeg csökkenésével, és megfigyeléses adatok összefüggést mutattak a kávéfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázata között.

Dr. Susanna C. Larsson (Karolinska Institute, Stockholm, Sédország) és munkatársai Mendel-féle randomizációt alkalmazva hat populációalapú vizsgálatból 9876 európai származású egyedének genomszintű asszociációs metaanalíziséből származó adatokkal dolgoztak. Azt a két specifikus genetikai mutáció vizsgálták, amelyek „genetikailag előre jelzett, élethosszig tartó, magasabb plazma koffeinkoncentrációt eredményeznek”. A genetikailag meghatározott magasabb plazma koffeinkoncentráció a két génváltozatot hordozóknál alacsonyabb BMI-vel társult, a plazma előre jelzett koffeinszintjének egy egységnyi növekedése kb. 4,8 kg/m² BMI növekedéssel (P<0,001) és 9,5 kg-os teljes test zsírtömeg csökkenéssel (P<0,001) társult, a zsírmentes testtömeggel azonban nem mutatott szignifikáns összefüggést (P=0,17).

A genetikailag megjósolt magasabb plazma koffeinkoncentráció a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozható a FinnGen vizsgálatban (esélyhányados, 0,776 egy egységnyi plazmakoncentráció növekedés; P<0,001) és a DIAMANTE konzorciumban (0,84, P<0,001). Összességében a 2-es típusú cukorbetegség esélyaránya a plazma koffeinszint növekedésének szórására vetítve 0,81 volt (P<0,001). Larsson és munkatársai kiszámították, hogy a plazma koffein 2-es típusú cukorbetegségre kifejtett védőhatásának körülbelül 43%-a a BMI-csökkentésén keresztül valósul meg.

Nem találtak szoros összefüggést a genetikailag előre jelzett plazma koffeinkoncentráció és a vizsgált szív- és érrendszeri betegségek (ischaemiás szívbetegség, pitvarfibrilláció, szívelégtelenség és stroke) kockázata között.

A koffeinre adott termogén választ korábban a napi 100 mg koffeinbevitelre vetített körülbelül 100 kcal-os energiafelhasználás növekedéseként számszerűsítették, amely mennyiség csökkenti az elhízás kockázatát. Egy másik lehetséges mechanizmus a megnövekedett jóllakottság és a magasabb koffeinszint melletti csökkent energiabevitel – állítják a kutatók.

A kutatók nem tanulmányozták és nem javasolják több kávé fogyasztását, nem ez volt kutatásuk célja.

Forrás:

Larsson SC,Wool B and Gill D. Appraisal of the causal effect of plasma caffeine on adiposity, type 2 diabetes, and cardiovascular disease: two sample mendelian randomisation study BMJ Med. March 14, 2023.  http://orcid.org/0000-0001-7312-7078