A barna zsírszövet védhet a krónikus betegségektől
A barna zsírszövet nem tárolja, hanem égetés révén felszabadítja az energiát, ennél fogva kulcsszerepet játszhat az elhízás kezelésében alkalmazott újfajta módszerek kidolgozásában.
Azt azonban eddig nem sikerült bizonyítani, hogy a barna zsírszövet mennyisége befolyásolja-e az egészségi állapotot. A kérdés megválaszolása azért sem könnyű, mert a barna zsírszövet a test mélyebb régióiban helyezkedik el. A Nature Medicine-ben nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálat arra enged következtetni, hogy az átlagosnál kevesebb kimutatható barna zsírszövettel rendelkező személyekben nagyobb a kardiális és metabolikus betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a koszorúér-betegség kockázata.
Bár a barna zsírszövetet évtizedek óta tanulmányozták nem csak állatkísérletekben, hanem például újszülöttek esetében is, egészen 2009-ig kellett várni arra, hogy bizonyítás nyerjen: a barna zsírszövet felnőtteknél is megtalálható, tipikusan a nyak és a váll környékén. Ezt követően a barna zsírszövetre irányuló számos felderítette például, hogy ezek a sejtek képesek kalóriaégetéssel hőt termelni, amikor a szervezet hideg környezetbe kerül.
A barna zsírszövet szélesebb körű vizsgálata azonban nehézségekbe ütközik, mivel ez a típusú szövet csak speciális PET képalkotással tehető láthatóvá, ami egyrészt költséges, másrészt sugárhatással jár, tehát egészséges embereket nem lehet vizsgálatba vonni pusztán a barna zsírszövet tanulmányozása céljából.
Az alternatívát a rákbetegek PET vizsgálatában találták meg, hiszen a diagnosztikus célból végzett PET felvételek a barna zsírszövet jelenlétét jelzik, ezt a radiológusok mindig rutin módon megemlítik a leletben annak érdekében, hogy az ne legyen összetéveszthető kóros szövetszaporulattal. A szerzők Memorial Sloan Kettering Cancer Centerből származó több mint 52 ezer beteg 130 ezer PET-vizsgálatának felvételeit tekintették át, és ezek közel 10%-án találtak barna zsírszövetet. A szerzők szerint ez a szám valószínűleg alábecsüli a barna zsírszövet tényleges előfordulási gyakoriságát, ugyanis ezeknek a betegeknek épp azt tanácsolják, hogy igyekezzenek kerülni a hideg környezetet, a testmozgást és a koffeinfogyasztást, és a feltételezések szerint épp ezek a tényezők fokozzák a barna zsírszövet aktivitását.
Azt találták, hogy a bőséges mennyiségű barna zsírszövettel rendelkezőkben ritkábban fordulnak elő az átlagpopulációban egyébként gyakori krónikus betegségek: a 2-es típusú cukorbetegség például 4,6%-ban, a barna zsírszövettel egyáltalán nem rendelkező betegek körében regisztrált 9,5%-os értékéhez képest, magas koleszterinszint 18,9%-ban, míg barna zsírszövet nélküli személyeknél 22,2%-ban. Ezen túlmenően úgy tűnik, hogy a barna zsírszövet jelenléte további betegségek, például a magas vérnyomás, a pangásos szívelégtelenség vagy a coronaria-betegség kockázatát is csökkenti.
A másik meglepő megfigyelés szerint a barna zsírszövet mérsékli az elhízásból adódó negatív hatásokat is. Elhízott személyekben gyakoribb a kardiális és metabolikus betegségek kockázata, ám azt találták, hogy nagy mennyiségű barna zsírszövet jelenlétében e kórképek rizikója nem haladja meg a nem elhízott populációra jellemző értékeket, a szerzők szerint „a barna zsírszövet vélhetően képes ellensúlyozni a fehér zsírszövet káros hatásait”.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a barna zsírszövet milyen mechanizmus révén fejti ki pozitív egészségi hatásait, de néhány hipotézis már napvilágot látott. Az egyik szerint például a barna zsírszövet sejtjei kalóriaégetés céljából glükózt használnak fel, ami talán a vércukorszint csökkenését eredményezi, ezáltal csökkenti a diabétesz kialakulásának kockázatát. A szerzők feltételezik, hogy a barna zsírszövet nemcsak a glükózhomeosztázisban vehet részt, hanem az egyes szervek működését befolyásoló hormonális szignálfolyamatokban is. Ezek vizsgálatán túl számos egyéb tényezőt, így a genetikai faktorok befolyásoló hatását is elemezni kívánják, annak érdekében, hogy kiderítsék: e zsírszövet miért fordul elő nagyobb mennyiség egyeseknél, és kisebb arányban másoknál. A barna zsírszövet aktivitását befolyásoló tényezők feltérképezése ugyanis egy újabb lépés lehet az elhízás és az ehhez kapcsolódó egyéb kórállapotok gyógyszeres kezelése felé.
