Az adalimumab abbahagyása növeli a visszaesés arányát a juvenilis idiopátiás arthritis-szel szövődött uveitisben, a kezelés folytatása azonban helyreállíthatja a gyulladás kontrollját.

Diabéteszben és hipertóniában szenvedő betegek esetében az intenzívebb vérnyomáskontroll csökkenti a diabéteszes retinopátia előfordulását, külö­nösen azoknál, akiknek magasabb a vérnyomásuk.¹ Számos meghatározás létezik az intenzívebb vérnyomáskontrollra, a 75 Hgmm alatti diasztolés vérnyomástól kezdve a 135/75 Hgmm alatti vérnyomáscélig vagy a 120 Hgmm alatti szisztolés vérnyomásig. A nem intenzív kontroll általában 140 Hgmm alatti szisztolés vérnyomást jelent.¹ (Ajánlás erőssége [strenght of recommendation, SOR]: A, konzisztens, jó minőségű, betegorientált evidencia.)

A kísérleti eredmények szerint az egyszeri intravitreális injekcióval beadott génterápia csökkenti a neovaszkuláris, időskori makuladegenerációban (nAMD) szenvedő betegeknél az anti-VEGF injekciók szükségességét.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott a bevacizumab-vikg (Lytenava, Outlook Therapeutics) szemészeti formula a neovaszkuláris (nedves) korral járó makuladegeneráció (AMD) kezelésére.

A diabeteses macula oedema (DME) a látáskárosodás vezető oka a diabete­ses populációban. DME okozta centrális látáskárosodás esetén a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor ellenes (anti-VEGF) ágenseknek, a klinikailag progresszív, nem centrális látáskárosodás kezelésében a lézerkezelés­nek van kiemelt szerepe. Az utóbbi időben az érdeklődés a kombinációs te­rápiák felé fordult. Chauhan és munkatársai egy összefoglaló közleményben áttekintették a DME patogenezisét, továbbá jelenlegi és újonnan javasolt terápiás lehetőségeit.

A neuritis optica új diagnosztikai kritériumai

A kettős érzékszervi károsodás (látás- és halláscsökkenés) 65 évesnél idő­sebb embereknél fokozott halálozási kockázattal társulhat.

Egy 28 éves férfi jelentkezik orvosá­nál többszörös bőrelváltozásokkal és a jobb boka fájdalmas duzzanatával. Körülbelül 2 héttel korábban először egy gennyező hólyagot észlelt a jobb térdén. Ez néhány napig tartott, majd hasonló bőrelváltozások jelentek meg a bal láb­szárán, mindkét kezének tenyéri felszínén és a talpain. A jobb boka fájdalma szintén körülbelül 2 héttel korábban kezdődött és annyira fokozódott, hogy a páciens nehezen tudott ráállni. A beteg köhögött és megítélése szerint 48 órán át lázas volt, azonban egyéb tünete (beleértve az oralis vagy genitalis léziókat, a látásélesség-vál­tozást, a szemfájdalmat, a fájdalmas vizelet­ürítést, illetve folyást a nemi szervből) nem volt. Szexuális úton terjedő fertőzésről nem tudott, új szexuális partnerei nem voltak.

Időskori makuladegenerációban és diabéteszes makulaödémában az aflibercept biohasonló gyógyszerek egyező hatékonyságot mutattak az originális referencia gyógyszerrel.

A diabeteses retinopathia diagnosztikai és terápiás lehetőségei az el­múlt 15 évben hatalmas mértékben fejlődtek. A nagy pontosságú kép­alkotó eljárások, valamint az új gyógyszeres kezelések, így a vascularis endothelialis növekedési faktor intravitrealisan adható gátlószerei vagy a szintén intravitrealisan alkalmazott kortikoszteroidok hosszú évek be­vett gyakorlatát változtatták meg. Jelen cikk az aktuális diagnosztikai és terápiás elvekbe ad betekintést.