A COVID időszak után, 2022-től világszerte jelentős mértékben nőtt a tu­berkulózissal diagnosztizált és kezelt betegek száma. Ez alól Magyaror­szág sem kivétel, de ennek ellenére is, Magyarország megnyugtató jár­ványügyi mutatókkal rendelkezik. Azonban az utóbbi 3-4 év tanulsága az, hogy a szakmai éberség nem csökkenhet egyetlen fertőző betegség esetén sem. Ez folyamatos monitorizálást, adatfeldolgozást igényel, odafigyelést a tbc megbetegedés kialakulása szempontjából magas kockázati csoport­ba tartozókra, a gyors molekuláris vizsgálatok széleskörű alkalmazására, az antituberkulotikus gyógyszerek biztosítására, a betegségről történő tájékoztatásra.

Az SM epidemiológiai adatait tekintve a betegség prevalenciája magasabb nőkben, mint férfiakban, ennek a különbségnek a magyarázata ismeretlen, feltehetően genetikai és hormonális tényezőkhöz kötött. A várandósság ideje alatt csökken a relapszusok előfordulása, az azonban nem tisztázott, hogy a terhesség milyen befolyással van az SM betegség kialakulására.

Akoronavírus 2 (SARS-CoV-2) egy új koronavírus, amelyet 2019-ben ész­leltek először és döntően súlyos légszervi manifesztációjú koronavírus-betegséget (COVID-19) okoz. A COVID-19-infekció kapcsán intersticiális oedema jelenik meg, ami a gázcse­rében jelentős zavart okoz, gyakorlatilag blokkolja az alveolo-kapilláris membránt. Következményeként intersticiális fibrosis alakulhat ki, amely a tüdőt és mellkast érin­tő restriktív légzészavart okoz, a beteg lég­zésmechanikailag kedvezőtlen helyzetbe kerül. A folyamat a mellkasi kinematikát is érinti.

A metabolikus szindróma (MetS) több kardiometabolikus komponens (pl. hyperinsulinaemia, glükózintolerancia, dyslipidaemia, elhízás és magas vérnyomás) együttállásával jellemezhető kórállapot. A MetS diagnózisa a fentiek közül legalább három kritérium fennállása esetén mondható ki. A MetS prevalenciája világszerte emelkedik, és jelenleg a teljes felnőtt populáció körülbelül 20-25%-a elégíti ki a tünetegyüttes kritériumait. Ennek következményei számottevőek: metabolikus szindróma fennállásakor 1,5–2,5-szeresére emelkedik a szív- és érrendszeri események előfordulásának a kockázata, ennek minden egyéni és társadalmi terhével együtt.

Két most megjelent vizsgálat is azt igazolja, hogy influenza, illetve influenzaszerű megbetegedések kapcsán nagyobb eséllyel kell számítani stroke előfordulására.

Az Amerikai Egyesült Államokban a la­kosság 40%-a választ vízzel kapcsola­tos szabadidős tevékenységet.1 A magyar lakosság hasonló arányban veszi igénybe a fürdőhelyeket a Magyar Turizmus Rész­vénytársaság adatai szerint. A szabadidő eltöltésének ez a formája egyre népsze­rűbb, számos ösztönző is ebbe az irányba hat. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) rendszeresen közöl adatokat a strandok­kal, szabad vízi sportolással összefüggő fertőzésekről. A jelen számban megjelenő szimpózium szerzői is hivatkoznak ezekre az eredményekre.

A kalciumhiány, a kalciumpótlás szükségességének megítélése sokat válto­zott az elmúlt években. Ebben a cikkben a kalciumhiány kockázatait, a kal­ciumpótlás irányelveit foglaljuk össze. Emellett beszámolunk a legutóbbi hazai kalciumfelmérés eredményeiről is.

A fogantatás körüli időben mérhető magas légszennyezés veleszületett megbetegedéseket okozhat.

A koponyatrauma potenciális hosszú távú káros következményei egyre nyilvánvalóbbak, a serdülőkori agyrázkódást követően például gyakrabban fordul elő sclerosis multiplex.

A vaszkuláris megbetegedések (diabétesz, hipertónia, hiperlipidémia, iszkémiás szívbetegség [ISZB]) előfordulása sclerosis multiplexben (SM) kedvezőtlen kimenetellel, a rokkantság gyorsabb progressziójával társul, emiatt a komorbiditás epidemiológiájá- nak tanulmányozása fontos. A tanulmány a vaszkuláris megbetegedések korspecifikus megjelenési gyakoriságát vizsgálja SM-ben, illesztett kontroll populációval összehasonlításban.