Influenza és stroke kockázat
Két most megjelent vizsgálat is azt igazolja, hogy influenza, illetve influenzaszerű megbetegedések kapcsán nagyobb eséllyel kell számítani stroke előfordulására.
Az Egyesült Államokban évente csaknem 800 ezerre tehető a stroke-esetek száma. A klasszikus kockázati tényezők az elhízás, a dohányzás, az idős kor, illetve a családban előfordult stroke. Mostantól azonban az influenza és az influenzaszerű megfázásos megbetegedések is felkerülnek erre a listára, mivel egy nemrégiben Honoluluban megrendezett nemzetközi konferencia egyik előadása arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a betegségek fokozzák a stroke kockázatát. A gondolat tulajdonképpen nem vadonatúj, mivel például egy 2015-es szakirodalmi adat is arra utal, hogy hatszorosára emelkedik a gyermekkori stroke kockázata azon gyermekek körében, akiknél a korábbi héten infekció – ezen belül is elsősorban felső légúti hurut – zajlott.
A European Respiratory Journal-ban tavaly megjelent skóciai vizsgálatban 762 stroke-beteg adatait elemezték. Azt találták, hogy a légúti vírusok okozta megbetegedést követő 28 napban fokozott a stroke rizikója. Ezek a vizsgálatok viszonylag kis betegcsoportok bevonásával zajlottak, azonban a Columbia Egyetemen igen impozáns betegszámot felvonultató -ebben a témában az eddigi egyik legnagyobb- elemzésében 30.912, ischaemiás stroke miatt kórházi felvételre került beteg adatait tekintették át a 2012 és 2014 közötti időszakból. A nyilvántartásból kigyűjtötték, hogy a betegeknél fordult-e elő influenzaszerű megbetegedés a stroke-ot megelőző két éven belül.
Az adatok azt jelzik, hogy csaknem 40 százalékkal nagyobb a stroke előfordulásának esélye azon betegek között, akiknek a stroke miatti kórházi felvétel előtti 15 napban influenzaszerű megbetegedése zajlott. Összességében úgy tűnik, hogy a stroke kockázata az influenzaszerű megbetegedést követő akár egy éven belül is fokozott lehet.
A szerzőket is meglepte az a megfigyelés, mely szerint a kockázatfokozódás a vidéken élő lakosság körében is észlelhető. „Azt vártuk, hogy különbségek lesznek az influenza és a stroke közötti összefüggéseket illetően a vidéki és a városi emberek között Ehelyett azt tapasztaltuk, hogy a két kórkép közötti korrelációt nem befolyásolja az adott személy lakhelye, ezen kívül nem voltak különbségek az egyes etnikai csoportok, illetve a férfiak és nők között sem" - számol be tapasztalataikról Amelia K. Boehme epidemiológus. –
Egyelőre nem tisztázott, milyen mechanizmus révén függenek össze egymással az influenzaszerű megbetegedések és a stroke, ám a szerzők ez esetbe is a gyulladásra mint közös tényezőre gyanakszanak.
Ugyancsak az influenza és stroke korrelációjával foglalkozott a stroke-konferencia egy másik előadója is. Madeleine Hunter és kollégái 3861 nem traumás nyakiér-dissectiós esetet dolgozták fel a 2006 és 2014 közötti időszakból. A nyaki erek dissectiója a stroke jól ismert kockázati tényezője, különösen a 15−45 éves korosztályban.
A szerzők azt találták, hogy a disscetio miatt kezelt betegek csaknem felénél zajlott influenza vagy influenzaszerű megbetegedés az indexeseményt megelőző 3 évben, ugyanakkor a legtöbb ilyen fertőzés a disscetio előtti 30 napban lépett fel.
„Eredményeink azt tükrözik, hogy a dissectio kockázata az influenza után bizonyos idővel fokozatosan elenyészik. Ez a trend arra utal, hogy valóban az influenza vagy influenzaszerű megbetegedés segítheti elő a stroke kialakulását” – magyarázza a vizsgálat vezetője.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben az influenzás időszakban stroke-ra utaló tünetek jelentkeznek, gondolni kell ara is, hogy a háttérben a nyaki erek dissectiója vagy a stroke egyéb formája húzódik meg.
