Szívelégtelenség és influenza
A szívelégtelenségben szenvedők különösen veszélyeztetettek, ezért mindenképp be kell oltani őket influenza ellen.
A WHO szerint évente 3-5 millió influenzás eset van a világban, és kb. 300.000-650.000-ren bele is halnak az influenza okozta légzési elégtelenségbe. Az idősebb életkor, a kardiorespiratorikus kísérőbetegségek, a terhesség és az immunhiányos állapot természetesen mind növeli az influenzás megbetegedés okozta kockázatot.
Egy új analízis szerint a szívelégtelenség (HF, heart failure) miatt kórházi ápolásra szoruló betegeknél egy influenzás megbetegedés súlyos következményekkel járhat, ezért továbbra is erősen javasolt influenza elleni vakcinálásuk a kórházi felvétel során, vagy még otthonukban.
A JACC: Heart Failure c. lapban 2019. január 2-án megjelent tanulmány szerzői azt találták, hogy az amerikai National Inpatient Sample (NIS) 2013-es és 2014-es adatai szerint a különböző kórházakba HF diagnózissal felvett 8.189.119 felnőtt beteg közül 54.590-an (0,67%) voltak influenzásak. Az influenzás esetekhez társítottak nem influenzás, de egyéb paraméterekben hasonló betegeket, így egy 100.000 főt meghaladó vizsgálatot tudtak végezni. Úgy találták, hogy az influenzás betegek közül nem csak többen vesztik életüket a kórházban, de többen szenvednek akut légzési elégtelenségben (akár szükséges volt a mesterséges ventilláció, akár nem), és magasabb náluk az akut veseelégtelenség kockázata is (akár dialízisre szorul a beteg, akár nem). Az analízis eredményeit egyébként nem befolyásolta, hogy a beteg egyetemi klinikán, vagy kisebb területi kórházban került ápolásra, de a kórházi bentfekvés előtti időszakban kétségtelenül lehettek különbségek a betegek között.
A tanulmányhoz fűzött kommentárban Dr. Orly Vardeny (University of Minnesota, Minneapolis) és Dr. Scott D. Solomon (Brigham and Women’s Hospital, Boston, Massachusetts) felhívják a figyelmet arra, hogy bár a szívelégtelenség kezelésére egyre jobb módszerek állnak rendelkezésre, és a szívelégtelenséghez társult influenza okozta megnövekedett kockázat csökkentésére a legjobb módszer az influenza elleni vakcináció, ennek ellenére e betegek még ma is igen alacsony számban veszik fel a védőoltást, ami komoly népegészségügyi kihívást jelent.
Szerzők táblázatosan is közlik a szívelégtelenség (HF) miatt hospitalizált betegek adatait, megkülönböztetve az influenzás és a nem influenzás eseteket (az 54.585 influenzás beteghez társított, kockázatilag azonos betegek arányában):
|
Végpontok |
Influenzás (%) |
Nem influenzás (%) |
OR (95%CI), P érték |
|
Kórházi halálozás |
6,2 |
5,4 |
1,15 (1,03-1,30), 0,02 |
|
Akut légzési elégtelenség |
36,9 |
23,1 |
1,95 (1,83-2,07), <0,001 |
|
Gépi lélegeztetésre szorul |
18,2 |
11,3 |
1,75 (1,62-1,89), <0,001 |
|
Akut veseelégtelenség |
30,3 |
28,7 |
1,08 (1,02-1,15), 0,01 |
|
Dialízisre szorul |
2,4 |
1,8 |
1,37 (1,14-1,65), 0,001 |
A kórházi bentfekvés hossza influenzás HF betegeknél 5,9 nap, nem influenzás HF betegeknél 5,2 nap volt (P<0,001), ennek megfelelően a kórházi költségek sem különböztek szignifikánsan (12,137- US Dollár vs. 12,003- US Dollár, P=0,40).
Nincs adat arról, hogy hány beteg kapott antivirális kezelést, és annak mennyi volt a haszna. A szerzők szerint „érdekes lenne tudni, hogy a szívelégtelenség mellé adott oseltamvir (Tamiflu) változtatna-e a kimenetel bármelyik végpontján?”
Forrás:
