A tizenéveskori koponyasérülés sclerosis multiplexre hajlamosíthat
A koponyatrauma potenciális hosszú távú káros következményei egyre nyilvánvalóbbak, a serdülőkori agyrázkódást követően például gyakrabban fordul elő sclerosis multiplex.
Az agyrázkódás tünetei – eszméletvesztés, szédülés, egyensúly- és koordinációs zavar, magatartás- és hangulatváltozás, memóriaproblémák és zavartság – általában röviddel a sérülés után lépnek fel, ám esetenként napok telnek el a jelentkezésükig. A tünetek általában csak rövid ideig állnak fenn, de az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy az agyrázkódásnak hosszabb távú egészségi kihatásai is lehetnek.
Egy 2015-ben közzétett vizsgálat szerint például a korábban agyrázkódást elszenvedett hivatásos futballisták körében életük későbbi szakaszában is gyakoribbak a memóriaproblémák, mint azoknál, akiknek anamnézisében nem szerepel agyrázkódás.
A mostani vizsgálat alapján a szerzők összefüggést valószínűsítenek a serdülőkorban átélt agyrázkódás és az élet későbbi szakaszában kialakuló sclerosis multiplex (SM) között.
A svédországi Orebro Egyetem professzora, dr. Scott Montgomery által vezetett vizsgálat eredményeit az Annals of Neurology című lapban hozták nyilvánosságra.
Az SM világszerte körülbelül 2,3 millió embert érint, kialakulásának hátterében kóros immunválaszt feltételeznek.
A most megjelent vizsgálatban a Swedish Patient and Multiple Sclerosis országos regiszterből 7292 SM-beteget azonosítottak, akiknek mindegyike 1964 után született, diagnózisukat 1964 és 2012 között állították fel. Minden beteghez 10 olyan kontrollszemélyt rendeltek, akik nemük, életkoruk, a SM diagnózisának éve és a lakhely szerint megegyezett velük. Így összesen 80212 fő vett részt a vizsgálatban. A Swedish Patient Register alapján kigyűjtötték azokat is, akiknél gyermekkorukban (megszületésük és 10 éves koruk között) agyrázkódás kórisméjét állították fel.
A két adatbázis összevetése alapján nem találtak összefüggést a gyermekkori agyrázkódás és a későbbi életkorban diagnosztizált SM között. Az derült ki ugyanakkor, hogy serdülőkori agyrázkódást követően 22 százalékkal megnőtt a későbbi életkorban diagnosztizált SM előfordulási kockázata. Ennél is nagyobb rizikóemelkedést észleltek azoknál, akiknek anamnézisében egynél több agyrázkódás szerepelt, ebben a csoportban a kockázat kétszeres volt.
Korábbi kutatások már rávilágítottak, hogy a fejsérülések kóros immunválaszt indítanak el, mely károsíthatja az agyat. A szerzők feltételezése szerint ez a folyamat magyarázhatja a most észlelt összefüggéseket is. Úgy vélik, hogy a serdülőkori koponyatrauma – különösen akkor, ha többször ismétlődik − autoimmun reakciót indíthat el a központi idegrendszerben.
Montgomery professzor úgy fogalmaz, hogy a most kapott eredmények „újabb megerősítéssel szolgálhatnak arra, hogy védenünk kell a serdülőket a fejsérülésektől, különösen akkor, ha fennáll ismétlődő trauma kockázata, például különböző sporttevékenységek során”.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai szerint 2012-ben 329290 személynél állították fel sport- vagy szabadidős tevékenység kapcsán bekövetkezett agyrázkódás vagy más koponyatrauma kórisméjét az Egyesült Államokban.
