A Human Microbiome Project (HMP) 2007-ben kezdeményezte átfogó is­meretek gyűjtését az emberi mikroorganizmusok genetikai és metabolikus térképéről, valamint arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a fiziológiás ál­lapothoz és egyes betegségekre való hajlamhoz. A női alsó nemi traktusban – különösen a hüvelyben – elsősorban Lactobacillus törzsek dominálnak. A méhnyaki mikrobiommal kapcsolatos ismereteink korlátozottabbak, de úgy tűnik, hogy az meglehetősen hasonló a hüvelyéhez. A női felső nemi traktust – beleértve a méhet – sokáig sterilnek tekintették, de az újgenerá­ciós szekvenálás (NGS) megjelenésével a legújabb kutatások endometriális mikrobiomközösséget azonosítottak ezen a területen is.

A policisztás ovárium szindróma a reproduktív korban lévő nők legelterjed­tebb endokrin elváltozása, amit korábban – ahogy az elnevezés is mutatja – a petefészkekkel és azok elváltozásaival azonosítottak. Ennek kapcsán so­káig a meddőséget tartották a fő problémának és szövődménynek, azonban ma már tudjuk, hogy akár a kialakulása, akár a lefolyása vagy kompikációi tekintetében is ennél sokkal árnyaltabb a kép. Mai napig nem sikerült tel­jesen feltárni ennek a szindrómának a mélységeit, bár az utóbbi időkben nagy előrelépések történtek, többek között a patomechanizmus terén. Ennek az összefoglalónak célja, hogy betekintést nyújtson az elmúlt évek kutatási eredményeibe, egy kis szeletet adva ebből a rendkívül összetett kórképből, kezeléséből.

Az új cPANHPVAX vakcina a fejlődő országokban is jelentősen növelheti a beoltottak arányát, és terápiás hatása is lehet a már meglévő fertőzések ellen.

Egy mikroszimulációs modell alapján átlagosan 4 évbe telik, amíg egy hasnyálmirigy‑elváltozás súlyos diszpláziából rákká alakul.

A MIT kutatói egy egyszerű, a terhességi tesztnél alig bonyolultabb vizeletvizsgálatot dolgoztak ki egyelőre az egerek korai stádiumú tüdőrákjának kimutatására.

A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

Speciális bejuttatási módszerrel bejuttatott RNS-darab belülről akadályozza meg a tumorok növekedését.

A méhnyakrák jelenleg az egyetlen olyan daganatos megbetegedés, amely prevenciós eszközökkel megelőzhető lenne. A prevenció két pilléren alap­szik. Az elsődleges megelőzés a HPV elleni oltás, amely a méhnyakrák ki­alakulásának okozóját, a HPV-fertőzést előzi meg. A másodlagos prevenció a szűrés, amely rákelőtti állapotban képes kimutatni az elváltozást. A vi­lágban a HPV elleni oltások 2006 óta elérhetők. A bevezetésük óta eltelt hosszú idő bebizonyította, hogy a HPV-naiv korosztályban a HPV-asszociált betegségek előfordulási száma drámaian kisebb volt a nem oltott populá­cióhoz képest. A legújabb kutatási eredmények a felnőtt lakosság körében is hatékonynak ítélték meg a HPV elleni oltást, főleg azon populációban, ahol a HPV-érintettség fennállt.

Az alacsony kockázatú, korai méhnyakrákban nem kell radikális méheltávolítást végezni a SHAPE vizsgálat szerint biztonságos opció a részleges hiszterektómia.

A DESTINY-PanTumor02 vizsgálat szerint a HER-2 célpontú trasztuzumab deruxtekán hatóanyag többféle daganatot is képes zsugorítani.