Az elégtelen alvás időtartama és a késői alváskezdet összefüggésbe hozható a középkorú és idősebb felnőttek glikémiás kontrolljának fokozott változékonyságával.

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakran más légzőszervi kórkép társbe­tegsége. A két betegség egyidejű fennállása (overlap szindróma) magasabb morbiditáshoz és mortalitáshoz vezet. Az OSA korai felismerése és kezelése javíthatja az alvást, az életminőséget és a betegségek kimenetelét.

A kórházakban és ápolási, gondozási intézményekben bekövetkező légúti fertőzések világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek, főleg járvá­nyok idején és különösen az idősek gondozása során. A Covid–19-pandémia idején végzett intenzív kutatások rávilágítottak a kórokozók aeroszolos átvitelének kiemelkedő szerepére és az idősebb korosztály aránytalanul nagy érintettségére. Ez az irodalmi áttekintés a kórokozókat hordozó ré­szecskék útját vizsgálja keletkezésüktől a levegőben való utazásukon ke­resztül a tüdőben való lerakódásukig számos objektív mérési eredmény ismertetésével, majd ajánlásokat fogalmaz meg a hatékony védelem ér­dekében egészségügyi intézmények és idősotthonok felé.

Új, kombinált megközelítés vizsgálat indult az SM-ben szenvedő mozgáskorlátozott betegek kognitív képességeinek javítására.

Az asthma bronchiale komoly egészségügyi probléma világszerte. Az aszt­ma exacerbációja gyakori és súlyos esemény, amely életveszélyes lehet, kialakulását befolyásolja a fenotípus, a légszennyezés, az aeroallergének és a vírusinfekciók jelenléte. Az e tényezők közötti fontos összefüggések és kölcsönhatások megmagyarázzák a szezonalitást és befolyásolják az immunválaszt, ezért nehéz a hatékony megelőzés.

Egy új felfedezés “leránthatja a maszkot” a rákos sejtekről, kiszolgáltatva azokat az immunrendszer rendfenntartóinak.

Az orrüregbe fújható, vékony géllé alakuló készítmény megakadályozza a virális aeroszolok tüdőbe jutását, így alkalmas lehet a COVID-19 és az influenza megelőzésére.

Egy 63 éves férfi beteg jelentkezett a háziorvosánál ellenőrző vizsgálat­ra. Maszkot viselt, de a vizsgálat végén arra kérte az orvost, hogy vizsgálja meg az ajkán lévő elváltozást. A lézió 6 hóna­pon keresztül progrediált, a maszk rend­szeres használatának idején. Fájdalmas volt, és időnként vérzett. A beteg nem rágott dohányt, de napi szinten cigaret­tázott. Anamnézisében ajakherpesz és gyermekkorban jelentős napfény-expo­zíció szerepelt. Nem fogyott, nem tudott más bőrelváltozásról és a családban elő­forduló bőrbetegségről.

A vizsgálat során kérdőívekkel szerették volna felmérni az SM-betegek COVID-19 oltásokkal kapcsolatos kilátásait és tapasztalatait, illetve azonosítani a betegek oltási hajlandóságát befolyásoló tényezőket.