A fiatalkori emlőrák emelkedő incidenciája egyre nagyobb figyelmet és multidiszciplinaritást igényel. Bár a szakmai útmutatókban, irányelvekben az életkor alapvetően nem határoz meg eltérő kezelési protokollokat, dó­zisokat vagy terápiahosszat, a premenopauzális állapot mégis eltérő meg­közelítést követel, egyrészt az endokrin terápia miatt, másrészt a várható hosszú távú túlélés és a potenciális késői toxicitás következtében.

A policisztás ovárium szindróma a reproduktív korban lévő nők legelterjed­tebb endokrin elváltozása, amit korábban – ahogy az elnevezés is mutatja – a petefészkekkel és azok elváltozásaival azonosítottak. Ennek kapcsán so­káig a meddőséget tartották a fő problémának és szövődménynek, azonban ma már tudjuk, hogy akár a kialakulása, akár a lefolyása vagy kompikációi tekintetében is ennél sokkal árnyaltabb a kép. Mai napig nem sikerült tel­jesen feltárni ennek a szindrómának a mélységeit, bár az utóbbi időkben nagy előrelépések történtek, többek között a patomechanizmus terén. Ennek az összefoglalónak célja, hogy betekintést nyújtson az elmúlt évek kutatási eredményeibe, egy kis szeletet adva ebből a rendkívül összetett kórképből, kezeléséből.

Az European Heart Journal-ban megjelent közlemény szerint a 40 éves kor előtti menopauza a szívelégtelenség és a pirvarfibrilláció megemelkedett kockázatával jár.

A menstruáció mintázata az általános egészségi állapot indikátora lehet. A primer vagy szekunder amenorrhoea lehetséges okai: a kifolyási trak­tus rendellenességei, primer petefészek-elégtelenség, a hypothalamus–hypophysis tengely zavarai, egyéb endokrin kórállapotok, idült beteg­ségek következményei, fiziológiás vagy indukált amenorrhoea. Minden beteg számára fel kell ajánlani terhességi teszt mellett a szérum FSH-, LH-, prolaktin- és TSH-szintjének mérését. Primer petefészek-elégtelenségben hormonpótlás, fogamzásgátlás vagy meddőségi kezelés válhat szükséges­sé. A funkcionális hipotalamikus amenorrhoea evészavarra és csontritkulás­ra hívhatja fel a figyelmet. Polycystás ovarium szindróma eseteiben szűrés és kezelés szükséges a metabolikus zavar enyhítésére és az endometriumrák kockázatának mérséklésére.

Egy most közzétett vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség 19 kockázati tényezőt azonosította. Újdonság, hogy a betegség fontos rizikófaktoraként jelölték meg az álmatlanságot.

A posztmenopauzális tünetek a 45 és 55 év közötti nők mintegy felét érintik. A panaszok sokszor az életminőséget alapvetően befolyásolják, ezért fon­tos kérdés a kezelési lehetőség. A menopauzális hormonkezelés a tünetek enyhítésére szolgálhat, ugyanakkor szerepet játszhat az emlő rosszindulatú daganatának kialakulásában. Alkalmazása körültekintést igényel.

A menstruációs kehely az intim betétekhez és tamponokhoz hasonlóan véd a szivárgás ellen, hosszú idejű költségei viszont lényegesen alacsonyabbak, és mellékhatása is kevés.

Bevezetőt írni egy, az adott szakmát ke­retbe foglaló, annak újabb kihívásait taglaló kiadványba nem könnyű feladat. Igaz ez az a tudomány, orvostudomány bármely területére, így a szülészet-nőgyógyászatra is. Ugyanakkor egy ilyen jellegű bevezető elkészítésére szóló felkérés elis­merés és megtiszteltetés a szerző számára.

A közleményben a strandok, meleg vizű fürdők látogatása után nagyobb eséllyel kialakuló gyermek-nőgyógyászati és nőgyógyászati hüvelyfer­tőzéseket tárgyaljuk. A leírt hüvelyfertőzések természetesen többnyire közfürdők látogatásától függetlenül diagnosztizálhatók, ezért a kórképek számos egyéb hajlamosító faktorát, szexuális úton terjedő fertőzésekkel való kapcsolatát is elemezzük.

Az asszisztált reprodukciós technikák csak minimálisan érintik a női daganatos megbetegedések gyakoriságát.