Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

A remegés nem betegség, hanem tünet. Számtalan oka lehet, a pánikro­hamtól, gyógyszermegvonástól és mérgezéstől anyagcsere-betegségeken, májelégtelenségen, pajzsmirigy-túlműködésen át az olyan ideggyógyászati betegségekig, mint az esszenciális tremor vagy a Parkinson-kór. Sokszor reális cél a remegés gyógyítása vagy gyógyszeres mérséklése, de Parkinson-kórban a lassú súlyosbodás lehetőségével is számolni kell.

Az mBio című lapban közzétett adatok szerint a probiotikus baktériumokat tartalmazó joghurt hatásos védelmet nyújthat a gyermekek és a terhes nők számára a nehézfém-expozíció káros hatásaival szemben. A szerzők azt találták, hogy a Lactobacillus rhamnosus különösen alkalmas arra, hogy a toxikus nehézfémekhez kötődve semlegesítse azok káros hatását.

A probiotikus baktériumokat tartalmazó joghurt védelmet nyújthat a gyermekek és a terhes nők számára a nehézfém-expozíció káros hatásaival szemben. A Lactobacillus rhamnosus különösen alkalmas arra, hogy a toxikus nehézfémekhez kötődve semlegesítse azok káros hatását.

A perifériás neuropátia hátterében számos szisztémás betegség, anyagcsere-eltérés és mérgezés húzódhat meg. A leggyakoribb kezelhető okok a cukorbetegség, a pajzsmirigy-alulműködés és a táplálkozási hiányállapotok.