Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) törzskönyvezte a mavacamtent (Camzyos, Bristol Myers Squibb) a NYHA (New York Heart Association) II-es és III-as osztályba sorolt obstruktív hipertrófiás kardiomiopátiában (oHCM-ben) szenvedő felnőtt betegek funkcionális kapacitásának javítására és tüneteik enyhítésére.

Az obstruktív hipertrófiás kardiomiopátiát túlnyomórészt műtétileg kezelik, de a műtétre nem alkalmas betegeknek nagy segítséget jelenthet egy új kísérleti szer.

A kardiomiopátiák hátterében öröklött defektusok is állhatnak, amelyeket ma már gyorsan és pontosan ki lehet mutatni genetikai vizsgálatokkal. Az új módszerekkel, köztük az új generációs szekvenálási technikákkal nyert adatok segíthetik a dilatatív, a hipertrófiás, a restriktív és az egyéb típu­sú szívizombetegségek pontosabb megértését, támogathatják a kezelési stratégiák kidolgozását.

A szinkópe ellátásában szoros együttműködésre van szükség a sürgősségi szakember, a kardiológus és a neurológus között, de szükség lehet a kép­alkotó szakmák közreműködésére is. A szinkópe komplex ellátása talán az egyik legjobb példája annak a szükségszerű, s már nemcsak Nyugat- Európában, hanem a kontinens számos országában megfigyelhető para­digmaváltásnak, mely a sürgősségi rendszeren mint felületen megjelenő gyors, költséghatékony és a betegbiztonságot előtérbe helyező szemléletet képviseli.

A tudatzavarok kialakulásának számos ártalmatlan oka van, de lehetnek a háttérben az életet veszélyeztető okok is. Utóbbiak közé tartozhatnak a szívritmuszavarok, amelyek gyakran akut coronaria-szindrómát követően alakulnak ki. A cikk ismerteti a tudatzavarral járó kardiológiai rendelle­nességek legfontosabb differenciáldiagnosztikai kérdéseit, és gyakorlati útmutatóul is szolgál.

A cikk az akut miokardiális infarktus szövődményeként fellépő kardiogén sokk kór­élettanát, előfordulását, kimenetelét és kezelési lehetőségeit tekinti át. Kieme­li a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok tanulságait, és sokoldalúan elemzi a kardiogén sokk szakmai ajánlások szerinti terápiáját a korai revaszkularizációtól a gyógyszeres kezelésen át a mechanikus keringéstámogatásig. Hangsúlyozza a szerző, hogy a korai revaszkularizáció arányának növelése érdekében további erő­feszítésekre van szükség.

A hipertrófiás kardiomiopátia a leggyakoribb monogénes kardiomiopátia. A hir­telen szívhalál elsődleges és másodlagos megelőzése, valamint a genetikai ta­nácsadás pontos diagnosztikát követel. Tünetekben megnyilvánuló lefolyás ese­tén a kezelés középpontjában a béta-blokkolók és a kalciumantagonisták állnak. Ugyancsak bevett kezelési mód a miektómia és a septum részeinek perkután al­koholos ablációja. Nehéz feladat az elsődleges megelőzés céljából implantálható kardioverter-defibrillátorral ellátandó betegek azonosítása. Ehhez az elterjedt koc­kázati tényezők mellett az új képalkotó eljárásokat is érdemes segítségül hívni.

A Fabry-kór tünetei igen változatosak. A betegek nagy részét hosszú évekig gondozza gyermekgyógyász, bőrgyógyász, kardiológus vagy ideggyógyász a résztünetek miatt. Az időben felismert betegség enzimpótlással kezelhető.