Évekkel ezelőtt az emberek csak a szívritmuszavarra utaló, megérzett tü­neteik miatt fordultak kardiológushoz. Az orvos elvégezte a vizsgálato­kat (például Holter-vizsgálat), és remélték, hogy ezekkel el tudják kapni az aritmiát, mert az újra előfordul abban az időszakban, amikor a beteg a monitort viseli. A ritmusdetektáló okosóra azonban folyamatosan képes a detektálásra, így mára a betegek úgy is felkereshetik az orvost, hogy elmondják, mit éreztek, és bemutatják, amit az óra EKG-ja ekkor jelzett. Ebben azonban csak a beteg által megfelelően használt valid okosóra adta EKG-kép kapcsán lehet bízni.

A viselhető okoseszközök adataiból a mesterséges intelligencia következtet például az ADHD-ra vagy a szorongásra.

Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az intersticiális tüdőbetegségek és a tüdőrák olyan kórállapotok, melyeket változó prog­resszió jellemez. Egyes betegek hosszabb tünetmentes periódusokat élnek meg, míg másoknál akut exacerbációk fordulnak elő. A gyógyszereket a be­tegek légzésfunkciójához, az aktuális egészségi állapotukhoz és a fizikális változásokhoz szükséges igazítani. A legmodernebb digitális technoló­giák alkalmazása a pulmonológiai rehabilitáció során nagyon izgalmas és új lehetőségeket kínál a konkrét betegségek kezelésében, a terápia személyreszabhatóságában, a betegcompliance növelésében a minden­napi tevékenységek közben keletkezett, valós idejű adatok gyűjtése által. A telemedicina, telerehabilitáció és az intelligens eszközök használata fenn­tartható megoldást jelenthet a légzőszervi megbetegedések világszerte növekvő terhének csökkentése érdekében.

A mentális egészség területén az elmúlt évtizedekben – többek között a klímaváltozás, a Föld erőforrásainak kimerülése, a kényszerű migráció, a járványok és a háborúk következtében – világszerte növekedett az el­látási szükséglet, miközben az ellátókapacitás csökkent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es mentális egészségügyi jelentése szerint vi­lágszerte közel egymilliárd a mentális betegséggel érintettek száma.

A COVID-19 tünetei nemenként eltérőek

A diabétesz olyan kórkép, amelynek eredményes kezelése, kar­bantartása a vércukorszint folyamatos ellenőrzését teszi szüksé­gessé. A vércukorszint önellenőrzésének az egyszerű vércukor­szintmérőkön kívül már számos más módja létezik, használatuk indikációiról és a betegség kezelésében várható jövőbeni fejlesz­tésről kérdeztük Prof. Dr. Molnár Gergő egyetemi tanárt, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum klinikaigazgató-helyettesét.

Egy viselhető okoseszközt automatizált algoritmusokkal kombináló eszköztár lehetővé teszi a betegség paramétereinek passzív nyomon követését a sclerosis multiplexben szenvedőknél.

Nem egyértelmű, hogy a telemedicina segít a magas vérnyomásban szen­vedőknek az ajánlott célértékek elérésében. Különösen az alacsonyabb vérnyomásértékekkel rendelkező hipertóniások esetében kérdőjelesek az eredmények. Egyre több olyan egészségügyi okoseszköz és applikáció van azonban, amelynek használata javíthatja a telehealth sikerét is – nem beszélve az önellenőrzésről. Ilyen eszközöket igyekszem bemutatni.

Az Omron HEM-6410T vérnyomásmérő. Jól látható az ar­téria radiálist elszorító mandzsetta. Csak az USA és Japán betegeinek

Hiába a jól képzett e-beteg, az általa használt valid okos egészségügyi esz­köz, ha nem tud kihez fordulni a kapott adatokkal. Az e-orvos az, aki ezeket az adatokat elfogadja, és ezt a kezelésben használja is. A közlemény azt is bemutatja, hogyan támogatja az e-beteget és az e-orvost a németorszá­gi, finanszírozott egészségügyi applikációkat ajánló Diga rendszer, vagy az Egyesült Királyságban működő Orcha, illetve egy hazai innováció, az e-Beteg Bár.

A Qser az a személy, aki okoseszközökből nyert adatok alapján hoz maga dön­téseket, az egészségét illetően – ha a nyert adatok alapján változtatott – ön­ellenőrzést is végez. A Qser-lét viszontagságai és buktatói jól érzékeltethetők a kalóriamérést automatizmusokkal végző okoseszközök kapcsán.