Hordható okoseszközök az SM monitorozásában
Egy viselhető okoseszközt automatizált algoritmusokkal kombináló eszköztár lehetővé teszi a betegség paramétereinek passzív nyomon követését a sclerosis multiplexben szenvedőknél.
A vizsgálatba 20 sclerosis multiplexes beteget vontak be, akiknek fele töltötte ki helyesen az összes értékelést, és viselte rendszeresen a rendelkezésére bocsátott okosórát. Fontos, hogy az elemzésre visszaküldött adatok megfeleltek az elvárásoknak, és a betegek visszajelzései pozitívak voltak. A vizsgálat eredményei alapján az eszköztár megvalósíthatónak és használhatónak tűnik a sclerosis multiplexben szenvedő betegek egészségi állapotának több szempontból történő távoli monitorozására.
Az adathalmaz további elemzése, beleértve a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás algoritmusait, előre jelezheti a sclerosis multiplex lefolyása során bekövetkező releváns változásokat és a terápiás beavatkozások szükségességét.
Az eredményeket a Sclerosis Multiplex kezelésével és kutatásával foglalkozó, 2023-ban megrendezett, 9. ECTRIMS-ACTRIMS konferencián mutatták be.
A jelenlegi kísérleti vizsgálathoz a kutatók integrált platformot fejlesztettek ki a viselhető eszközökről és mobileszközökről a beteg által jelentett digitális eredmények (ePRO) segítségével történő betegközpontú adatgyűjtésre, azzal a céllal, hogy teszteljék az így kapott eszközkészlet megvalósíthatóságát és használhatóságát a sclerosis multiplexben szenvedők körében. A kutatók a betegek passzív megfigyelését szerették volna biztosítani a mindennapi életük során, ezért keresték a legjobb eszközöket és a legrelevánsabb, a betegek által bejelentett eredményeket, valamint innovatív algoritmusokat használtak az adatok elemzésére, hogy megpróbálják megjósolni a betegség lefolyását.
A lemorzsolódás csökkentése és az eszközkészlethez való ragaszkodás és együttműködés növelése érdekében a vizsgálatot végzők ismertették a projektet a sclerosis multiplexben szenvedő betegekkel, és visszajelzést kértek tőlük, hogy megállapítsák, hogy a betegek szempontjából megvalósítható‑e, amit terveztek. Ez néhány változtatáshoz vezetett az adatgyűjtés módjában, és a kutatócsoport kifejlesztett egy közösségi hálózati csatornát, hogy a betegek támogatást kérhessenek, és továbbra is részt vehessenek a vizsgálatban.
A vizsgálatba vont 20 relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben szenvedő közül 14 volt a nő. Az átlagéletkor 37,8 év volt, a betegség átlagos időtartama pedig 9,1 év. A kiterjesztett rokkantsági állapotskála átlaga 2,2 volt. A résztvevőket arra kérték, hogy 1 évig használják az eszköztárat, és a résztvevők fele elérte a 6 hónapos mérföldkövet. A résztvevők a tervezett ePRO-k 53%-át megfelelően töltötték ki, és rendszeresen viselték az okosórát anélkül, hogy kényelmetlenségről számoltak volna be.
A kutatócsoport jelentése szerint az eszköztár adatai összhangban voltak a szakirodalomban közölt adatokkal. Nagyon érdekes például, hogy korábbi - folyamatos lépésszámlálóval történő távfelügyelet segítségével végzett - vizsgálatokhoz hasonlóan kimutatták, hogy a csökkenő átlagos napi lépésszám összefügg a standard ambuláns mérések romlásával.
A jelen vizsgálatban kimutatták, hogy a résztvevők átlagosan 8415 lépést tettek naponta, és naponta 9,8 perc erőteljes és 14,5 perc mérsékelt aktivitást végeztek. A naponta üléssel töltött percek száma 705,1 volt. A betegek átlagos Perceived Deficit Questionnaire (szubjektív kognitív hiányosságok mérésére szolgáló kérdőív) pontszáma 25,2 volt, a Beck Anxiety Inventory (Beck-féle szorongás kérdőív) pontszáma 17,3, a 12 elemű Sclerosis Multiplex Walking Scale (a járás vizsgálatára vonatkozó kérdőív) pontszáma 37,2, a Sclerosis Multiplex Questionnaire kéz-és kar funkcionalitására vonatkozó pontszáma pedig 47,4 volt.
A Modified Fatigue Impact Scale (fáradtságra vonatkozó skála) átlagos pontszáma 18,5 volt, a Pittsburgh alvásminőségi index pontszáma pedig 25,2 volt. A rendszer használhatósági skála alapján magas szintű bizalmat mutatott az eszköztárral kapcsolatban, valamint nagyon magas szándékot a jövőbeni használatára.
A kutatók jelenleg tovább értékelik az eszköztár megvalósíthatóságát az adherencia- és használhatósági adatok elemzésével, és a legnagyobb valószínűséggel használó betegeket célozzák meg vele. Azt is meg akarják határozni, hogy a viselhető eszközök ilyen módon történő használata nem csak a sclerosis multiplex visszaesését, hanem a betegség progresszióját is képes-e előre jelezni.
