Dr. Farkas Pétert, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és He­matológiai Klinika belgyógyász, hematológus klinikai főorvosát az egyik leggyakoribb hiányállapotról, a vashiányról és annak hatékony kezeléséről kérdeztük.

Tudományosan alátámasztott, hogy a teljes értékű, túlnyomórészt növényi alapú étrend segít megőrizni az egészséget és csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és a fehérjebevitel miatt sem kell aggódni.

Napjaink fontos kérdése, hogy a szervezet immunitását hogyan befolyá­solhatjuk táplálkozásunkkal, különösen a COVID-19 világjárvány idején. Az immunrendszer kulcsfontosságú szereplő a fertőzések patogenezisében. A pandémia idején különösen figyelnünk kell olyan mikro- és makrotápanyagok bevitelére, esetleg pótlására, melyek bizonyítottan részt vesznek az immunrendszer támogatásában és a fertőzések kockázatának csökkentésében. A védekezési stratégia része az immunitás szabályozásá­ban és működésében vezető szerepet játszó mikrobiom egészségének és ellenállásának fenntartása is.

A növényi alapú étrendek egyik általános, sokszor előkerülő kulcskérdése: „van-e benne elég fehérje”? Az áttekintő közlemény ezt a kérdést helyezi górcső alá az aktuális tudományos ismeretek alapján.

A háziorvos rezidens szerző a teljes értékű növényi étrend köré szerveződő, mintegy tízezer fős online csoportjában szerzett tapasztalatait mutatja be egy felmérés eredményein keresztül. A munka e-poszter formájában szerepel a II. Életmódorvostani Konferencia programjában 2020. február 15-én.

A négy „D”-vel jellemezhető pellagrára jelen körülményeink között számí­tani nem kell. Tudnunk kell azonban, hogy sok olyan apró tünetet észlel­hetünk, amely a B₃-vitamin hiánya következtében nehezíti meg betegünk életét. A mi kötelességünk pedig az, hogy apró jelek alapján is gondoljunk a tünetszegény pellagrára, amit könnyen meggyógyíthatunk.

Skandináv kutatók a Nature Neuroscience-ben azt mutatják be, hogy a mitofágia serkentése milyen mechanizmussal segíti az Alzheimer-kór terápiáját.

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

Az alkoholabúzushoz kapcsolódó sav-bázis eltérések és elektrolitzavarok kórélettani hátterének megértése segíti a kezelőorvost a megfelelő terápiák alkalmazásában, az elektrolitzavarok toxikus hatásának elkerülésében.

New England Journal of Medicine, 2017

Életmódunk miatt az alacsony magnéziumszint okozta problémákkal egyre gyakrabban kell számolnunk. A hipomagneziémia aluldiagnosztizált álla­pot, előfordulása kb. 2% az átlagpopulációban, a lappangó esetek aránya egyes betegcsoportokban akár 80% is lehet. A Mg anyagcseréjét a bél­ből történő felszívódás, a renális visszaszívódás és a csontbeli raktározás határozza meg. E folyamatok újabban megismert részletei magyaráznak több genetikai vagy farmakológiai eredetű, alacsony magnéziumszinttel járó állapotot. A megfelelő fiziológiás Mg-forrást biztosító étkezés annak általános pozitív hatása miatt is támogatandó. Hazánkban az ajánlott napi bevitel 375 mg. Túladagolástól főként krónikus veseelégtelenségben kell tartani. A cikkben a Mg fiziológiás és egyes kórfolyamatokban betöltött szerepét ismertetjük.