Az onkológiában főszerepet kapott immun- és target terápiák hatásmecha­nizmusuknak köszönhetően a kemoterápiáktól eltérő mellékhatásokkal rendelkeznek. Gyakran fordul elő bőrtünet, ami rontja az életminőséget, és a kezelés megszakításához, leállításához vezethet, ezért ismerete nél­külözhetetlen az onkológiai betegek ellátása során.

2020-ban Magyarországon 7144 nőnél diagnosztizáltak emlőrákot és 2223 emlőrákos beteg halt meg ebben a betegségben.¹ A teljes népesség körében ez a 3. legmagasabb incidenciájú rosszindulatú daganat, és a mortalitás tekintetében a tüdő- és kolorektális rákkal együttvéve az összes dagana­tos halálozás közel felét teszi ki. Ezért fontos, hogy törekedjünk a keze­lési szekvenciák minél jobb megválasztására és az új, hatékony terápiák beillesztésére a terápiás palettába annak érdekében, hogy a betegeink várható túlélését meghosszabbítsuk. Egy ilyen új terápia késői, mégis si­keres alkalmazását mutatjuk be egy premenopauzás, áttétes emlőrákban szenvedő betegünknél.

A szisztémás gyógyszeres kezelésnek mind a korai, mind az áttétes stádiumú emlődaganatok ellátásában jelentős szerepe van. Ma már a kezelés mindig egyénre szabottan történik, a terápia előnyeinek és kockázatainak mérlegelése mellett a beteg preferenciája is egyre fontosabb szempont. 

A CDK4/6-gátlók a sejtciklus ellenőrzőpontjain hatva sejtosztódást fékező hatásukkal potenciálják az endokrin terápiák hatását hormonreceptor-po­zitív, HER2-negatív emlőrákban. A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib a terápiás hatást tekintve rendkívül hasonló: előrehaladott/áttétes emlőrák­ban első vonalban a betegségmentes túlélést mintegy 10 hónappal meg­hosszabbítják a hagyományos endokrin monoterápiához képest, és a halál kockázatát kb. 25%-kal csökkentik. A három CDK4/6-gátló különbözősége a mellékhatásokban és az adagolási módban jelentkezik. Ma már rutinszerű alkalmazásuk igazi áttörést hozott a precíziós onkológia világában.

A molekuláris daganatdiagnosztika és -terápia az elmúlt években rohamos fejlődésen ment keresztül: ismeretanyagunk bővülése mellett technológiai szinten is hatalmas vívmányokra tettünk szert, melyek a standard klinikai gyakorlatba is számos változást hoztak. 

Az FDA 2019. május 24-én engedélyezte az előrehaladott vagy áttétes HR+, HER2-, PIK3CA mutációval rendelkező emlőrák kezelésére szolgáló Piqray (alpelizib) tablettát.

A fel nem használt rákellenes gyógyszerek begyűjtését és arra rászoruló betegekhez történő eljuttatását vállalta magára 2 amerikai cég.

Az FDA 2019. április 6-án férfiak mellrákjának kezelésére is engedélyezte az Ibrance (palbociklib) készítményt.

A tavalyi évben legnagyobb forgalmat elért 10 onkológiai gyógyszer listáját a Genetic Engineering & Biotechnology News közölte 2018. január 15.-én online megjelent cikkében.

Hogyan valósítható meg az előrehaladott emlőrákos betegeknek az az igénye, hogy a lehető legtovább kemoterápiamentesek maradjanak? A jól tolerálható endokrin terápia a kezdeti jó eredmények után szerzett rezisz­tencia miatt többnyire nem folytatható. Ha a beteg nincs életet veszélyez­tető állapotban, nem alakult ki viszcerális krízis, akkor a több szervet is érintő áttétes betegség ellenére sem kell még kemoterápiát bevezetnünk. Az első vonalban adott endokrin terápiával kombinált CDK4/6-inhibitor-kezelés konzisztensen 10 hónap előnyt hozhat a medián progressziómentes túlélésben mind a poszt-, mind a premenopauzában lévő betegek számára.