A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

Az akut és sok esetben intenzív fájdalom csillapítása a fájdalomcsillapítási algoritmusok ismeretében a kórkép jellegéhez, a fájdalom nagyságához, a beteg egyéni kockázataihoz igazodó kell, hogy legyen. Számos esetben analgetikum is elégséges, más esetekben a gyulladáscsökkentés is fontos szempont a kórfolyamat jellege alapján. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport a nem szteroid gyulladáscsökkentőké (NSAID). Ismert mellékhatások miatt a cél az NSAID dózis és alkalmazás időtartamának a lehető legrövidebbre való csökkentése. A fájdalom nagysága és intenzitása, a kórkép jellege alapján, az egyéni rizikótényezők mérlegelésével adhatók opioidok vagy ezekkel kombinált készítmények. 

A regionális mozgásszervi fájdalmak leggyakrabban adott mozgásokat végrehajtó anatómiai struktúrák degeneratív és gyulladásos elváltozásaiból származnak. Eredményes gyógyszeres kezelésükhöz a fájdalom patomechanizmusának (nociceptív, neuropathiás, centrális) megfelelő hatóanyag kiválasztása szükséges. E választás során a helyi hatású hatóanyagok és készítmények (elsősorban gélek és tapaszok) kínálnak kedvező, hatásos és biztonságos lehetőséget.

A gasztrointesztinális (GI) és kardiovaszkuláris (CV) mellékhatásokat so­káig az NSAID-ok alapvető hatásmechanizmusával, a ciklooxigenáz (COX) gátlásával, ezen belül a COX-1/COX-2 szelektivitás mértékével hozták ös­szefüggésbe. A GI toxicitást a COX-1, a CV toxicitást a COX-2 gátlásával ma­gyarázták. A nagy, randomizált, placebokontrollos vizsgálatokban és a való életben összegyűlt bizonyítékok alapján a COX-2-szelektivitás és a GI/CV biztonságosság között valószínűleg nincs értékelhető összefüggés, és az NSAID-ok a COX-gátló hatáson túl más módon is negatív hatással vannak a szívizomra. Úgy tűnik, a GI és CV biztonságosság hatóanyagonként eltérő. A mindennapokban fontos e „rangsorok” ismerete.

A nimesulid hatásosságát és biztonságosságát elemzi ez a nemzetközi szakértői konszenzuscsoport által jegyzett közlemény változatos klinikai helyzetekben, amelyek közös jellemzője az akut gyulladás okozta fájda­lom. A gyógyszert kiemelkedően hatásosnak találták minden vizsgált szituációban, beleértve a diszmenorreát is. Pozitív előny/kockázat arányát sok epidemiológiai adat és tapasztalat támasztja alá az akut fájdalom számos formájában.

Current Medical Research and Opinion, 2016. január

Jelenleg is vita tárgya, hogy a térdek oszteoartritiszes fájdalmára nem szteroid gyulladásgátlókat vagy az opioidokat ajánljuk. Egy friss metaanalízis azt mutatja, hogy a per os opioidok nem hatásossabban a NSAID-oknál.

Francia kutatók a 2002 és 2006 közötti spontán mellékhatás-jelentések alapján érté­kelték nyolc hatóanyag (aceclofenac, diclofenac, ketoprofen, meloxicam, naproxen, nimesulid, piroxicam, tenoxicam) súlyos gasztrointesztinális, hepatikus, kardiovasz­kuláris, renális és kután mellékhatásait.

Fundamental & Clinical Pharmacology, 2013

A nem szteroid gyulladásgátlók gasztrointesztinális mellékhatásai közismertek, de növelhetik a szívinfarktusok és a vénás tromboembóliák előfordulását is. Számos képviselőjük recept nélkül is kapható, épp ezért igen fontos körültekintő alkalmazásuk.

Nyolc, Franciaországban elérhető orális NSAID mellékhatásprofilját hasonlí­tották össze a francia farmakovigilancia adatbázis 2002 és 2006 közötti jelen­tései alapján. A legtöbb súlyos mellékhatást a ketoprofen, a legkevesebbet az aceclofenac szedése mellett észlelték. A case/non-case analízis szerint az emésztőrendszert a ketoprofen, a májat a nimesulid, a bőrt a meloxicam, a ve­sét a tenoxicam támadta meg a leggyakrabban a vizsgált gyógyszerek közül.

Fundamental and Clinical Pharmacology, 2013. április