Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a gyermekek és felnőttek súlyos maláriájának kezelésére szolgáló Artesunate Amivas (artezunát) készítményt.

Minden immunitás egyben sejtes immunitás is. Sejtek szerepelnek az im­munreakciók forrásaiként és célpontjaiként egyaránt. Sejtek vesznek részt közvetlenül vagy közvetve a veleszületett (természetes) immunitás minden mechanizmusában, valamint a szerzett (adaptív) immunválaszban is. Ami a közvetlen részvételt illeti, szűkebb értelemben a sejtek által végrehajtott-mediált immunitást nevezték korábban celluláris immunválasznak. A jelen összefoglaló célja a sejtközvetített (celluláris), T-limfocitákon alapuló im­munitás rövid jellemzése.

A súlyos maláriás betegek kezelése kritikus helyzetűvé vált az USA-ban, mivel a gyártó beszüntette az intravénás kinidin glukonát előállítását.

Egy 28 éves férfi néhány napja fennálló láz, hasmenés, testszerte jelentkező fájdalom és hányás panaszával fordult orvosához. Vizelete kevés és zavaros volt. Tünetei egy héttel az után kezdődtek, hogy hazatért Puerto Ricóból. Felesége ugyancsak hasonló tüneteket tapasztalt, melyek maguktól elmúltak. Az utazás alatt érte őket néhány szúnyogcsípés, fü­rödtek a helyi folyóban, és helyi ételeket fogyasztottak.

Az utazókra leselkedő egészségügyi veszélyek számtalan egyéni és általá­nos tényezőtől függenek, de alapvetően az utazás jellege, a kint tartózkodás hossza és az utazó általános egészségi állapota határozzák meg a rizikót. Általánosságban 6–8 héttel az utazás megkezdése előtt érdemes oltási tanácsadót vagy trópusi betegségekkel foglalkozó szakembert felkeresni a megfelelő oltások beadatása és a gyógyszeres kemoprofilaxis megbeszé­lése érdekében. A trópusi utazás előtti tanácsadás kiterjed a biztonságos étel- és italfogyasztásra, a balesetek és a napégés megakadályozására, a rovarcsípések elleni intézkedésekre.

A hazájukból kivándoroltak száma ma világszerte mintegy 60 millió. A me­nekültek, menedékkérők, rendezetlen státuszú külföldi állampolgárok or­vosi ellátása több európai országban, köztük Németországban nagy kihívás az egészségügy számára. E téren számos szinten korlátokba ütközünk. Az itt bemutatott eseteken keresztül megismerhetjük az ellátást akadályozó, nehezítő tényezőket, és szó esik a megoldás lehetőségeiről is.

A legújabb kutatások szerint a malária kórokozói olyan szúnyogcsalogató vegyületeket termelnek, amelyek a kilélegzett levegőben is kimutathatóak, így remélhetően hamarosan lehetővé teszik a betegség gyors diagnosztizálását.

A purpura fulminans ritka belgyógyászati és bőrgyógyászati sürgősségi állapot. A kórképet fokozott disszeminált intravaszkuláris alvadásfokozódás és konszumpciós koagulopátia következtében kialakuló kiterjedt bőrbevérzések, szövetnekrózisok jellemzik, kezelés nélkül többszervi elégtelenséghez vezet. A bemutatott eset alkalmat ad a purpura fulminans klinikai aspektusainak, differenciáldiagnosztikai szempontjainak és kezelésének megbeszélésére.

A közlemény arra hívja fel a figyelmet – a teljesség igénye nélkül –, milyen irány­ban kell/kellene fejlődnie a mikrobiológiának hazánkban is ahhoz, hogy megvaló­síthassuk a klinikai mikrobiológus legfontosabb célját: releváns mikrobiológiai lelet szülessen a lehető legrövidebb idő alatt. 

Először pubikáltak bizonyítékot arról, hogy a forróbb években a malária magasabb tengerszint feletti területeken is megjelenik, míg hűvösebb években csak alacsonyabb területeken fertőz.