Gyors malária diagnózis lehetősége

A trópusi betegségek közül a malária évente közel egymillió ember – elsősorban afrikai kisgyermek – életét követeli. Audrey Odom és munkatársai (Washington University, St. Louis, USA) most azt vizsgálják, miben rejlik ezen paraziták sikerességének titka. Megfigyeléseik szerint a maláriával fertőzött beteg erős vonzerőt jelent a kórokozókat terjesztő szúnyogok számára, ugyanis ezek a paraziták a vérben történő szaporodásuk során olyan, a növényi illatanyagokhoz hasonló vegyületeket termelnek, amik vonzzák a nektárt kereső maláriaszúnyogokat.

Odom és kollégái emberi vörösvérsejteket tartalmazó tápoldatban végezték el a malária leghalálosabb formáját okozó Plasmodium falciparum szaporítását, majd a keletkezett illékony vegyületeket gázkromatográfiai és tömegspektrometriai vizsgálatoknak vetették alá. A nem fertőzött tenyészetekkel összehasonlítva négy vegyületet azonosítottak, melyeket a paraziták állítottak elő. Kettő közülük, a terpének csoportjába tartozó limonin és pinén, növényi illóolajok komponensei.

Mind a nőstény, mind a hím szúnyogok főként virágnektárral táplálkoznak, a nőstényeknek azonban a peték fejlődéséhez kiegészítő táplálékra, fehérjében gazdag vérre is szüksége van. Az Anopheles gambiae fajjal végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy ezek a maláriaszúnyogok olyan szaglósejtekkel rendelkeznek, melyek a terpének – köztük a limonin és a pinén – észlelésében segítik őket. A paraziták által termelt vegyületek tehát egyfajta természetes csalogató illatanyagok, melyekre a szúnyogok úgy reagálnak, mint a növényi táplálékokra. Ez a magyarázata annak, hogy míg az egészséges emberek pusztán testszaguk és a kibocsátott széndioxid alapján vonzzák az Anopheles szúnyogokat, a maláriával fertőzöttek a termelt illatanyagok miatt sokkal vonzóbbak a vérszívók számára.

A kutatások eredményei igen jelentősek, segíthetik a malária-diagnosztizálás új módszereinek fejlesztését, valamint a szúnyogok elleni védekezés hatékonyságának javítását. Az embereken végzett első vizsgálatok folyamatban vannak, a kutatók remélik, hogy a paraziták által termelt vegyületeket sikerül kimutatni a fertőzött gyermekek leheletében, vagy izzadságában. Ez azért is lenne kívánatos, mert a légzésvizsgálat alapján felállított diagnózis az érintettek számára minden bizonnyal kellemesebb lenne, mint a jelenlegi gyakorlat szerinti vérminta-elemzés. A szúnyogcsípések ellen védekezés – és ezzel a kórokozók terjedésének megakadályozása – azonban nem egyszerű, a teljes körű védelem biztosítását egyelőre csak egy olyan kémiai védőöltözet tenné lehetségessé, ami egyszerre gátolja az emberi test által kibocsátott jelzéseket, és egyben a vérszívók számára elrettentő hatóanyagokat is tartalmaz.

Forrás: Wissenschaft aktuell