A kórtermek különböző felületein a klórhexidin (CHG) koncentrációja hő, fény és tisztítás hatására csökken, de még 24 óra elteltével is kimutatható. Perzisztenciáját a felület anyaga és a tisztítás módja jelentősen befolyásolja: a peroxiecetsav okozza a legnagyobb mértékű azonnali csökkenést, míg az etanol és a benzalkónium‑klorid alig hatott a CHG‑szintre. A klórhexidin valós kórházi környezetben különösen a műanyag és laminált fa felületeken marad stabil, míg a fémeken gyorsabban bomlik. A mikrobiális terhelés szo­rosan összefüggött az érintési és tisztítási gyakorisággal: a ritkán tisztított küszöbök és különösen a mosdók lefolyói a leginkább és legtartósabban szennyezettek.

Kínai kutatók analitikai elemzése mikroműanyag – leggyakrabban polisztirol – jelenlétét mutatta ki valamennyi vizsgált férfi spermájában.

A gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusában genetikai és környe­zeti tényezők modulálják az immunrendszer működését, melyet a bélflóra összetétele és metabolikus aktivitása is befolyásol. A TNF-α központi sze­repet tölt be a betegség immunpatogenezisében. E proinflammatorikus citokin célzott antitestekkel történő gátlása, a TNF-gátló-kezelés forradal­masította a gyulladásos bélbetegségek kezelését mintegy két évtizeddel ezelőtt. Hatékonyságát azóta számtalan vizsgálat és a mindennapi klinikai gyakorlat is bizonyította; a napi rutin során megtanultuk, hogyan tegyük minél hatékonyabbá a kezelést.

Akár megelőző, preventív hatása is lehet az új poliinozin-policitidilsav terápiának, amellyel hamarosan megkezdődhetnek a humán klinikai vizsgálatok.

A béta-1a interferon pegilált formájának farmakokinetikai jellemzői az anyatejben

A Teva fázis III. vizsgálatot indított a szkizofrénia kezelésében használt olanzapin havi adagolású új formulájának vizsgálatára.

Az egész világra kiterjedő COVID-19-járvány elleni fő védekezést az oltások jelentik, így az általuk okozott allergiás reakciók megértése kulcsfontossá­gú. Jelen ismereteink alapján a polietilén-glikol (PEG, mRNS vakcinákban) és a poliszorbát (vektor típusú vakcinákban) molekulák oki szerepe állhat a vakcinák által indukált legsúlyosabb adverz reakciók hátterében. A fel­merülő allergiás reakciók meghatározása, a közepes és a nagy kockázatú csoportba tartozó egyének kivizsgálása elősegítheti a vakcinák biztonsá­gosabb alkalmazását, illetve a jövőben az új oltások megjelenésével a sze­mélyre szabott oltóanyagok kiválasztását is.

A COVID-19-pandémia idején minden krónikus betegséggel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást a két kórkép. A légúti obstruktív megbetegedések különösen fókuszban voltak, hiszen a COVID-19 is leginkább pulmonális szövődményekkel járt. A közlemény összefoglalja a COVID-19 és az asztma eddig megismert összefüggéseit. Bár a vírusinfekciók az asztma exacerbációját idézhetik elő, a két betegség együttes előfordulása mégsem járt megnövekedett morbiditási vagy mor­talitási rizikóval. Ennek feltétele az, hogy az asztma kontroll alatt legyen, vagyis járvány idején különösen fontos a megfelelő beteggondozás és a jó terápiás adherencia.

Jelen ajánlásunkban azt ismertetjük, hogy mi a helyes és biztonságos eljá­rás a veleszületett vérzékenységben szenvedő, illetve antikoaguláns vagy trombocitagátló kezelésben részesülő betegek koronavírus-vakcinációja kapcsán.

Az új inzulinkészítmények és az egyre fejlettebb inzulinbeadási eszközök mellett a legforradalmibb változások a folyamatos glükózmonitorozásban, az inzulinpumpa-kezelésben és a diabetes-gondo­zás digitalizációjában következtek be.