Világszerte mintegy 14 millió rákos megbetegedést és 8 millió rákkal összefüggő halálesetet regisztrálnak évente. Bár az elmúlt évtizedekben növekvő halálozási ráta stabilizálódott, a rákos megbetegedések incidenciája növekedő tendenciát mutat: mára minden második férfi és minden harmadik nő számolhat a rák diagnózisával. A korai szűrésnek és a terápiák fejlődésének köszönhetően a betegek kilátásai jelentősen javultak, a legtöbb terápia azonban előbb-utóbb hatástalanná válik a kialakuló rezisztencia miatt. A terápiarezisztencia valamennyi ráktípusban, az összes ismert gyógyszerrel szemben kialakulhat, és az okai legalább olyan komplexek, mint amennyire összetett az a folyamat, amely a ráksejt kialakulásához vezet. Kijelenthető, hogy a terápiarezisztencia a kutatások előtt álló legnagyobb kihívás. Tanulmányunkban összefoglaljuk a fontosabb rezisztenciamechanizmusokat, részletezve a terápiarezisztens tumorok hatékony kezelésére irányuló próbálkozásokat. Végül bemutatjuk a kutatócsoportunk elmúlt években született eredményeit, valamint a rezisztencia megelőzésére és leküzdésére irányuló terápiás javaslatainkat.
Miközben ma azzal vagyunk elfoglalva, nehogy a szezonális influenzával kombinálódjon a COVID-19-járvány második hulláma, megalapozottan kijelenthetjük, biztosan fog kombinálódni a daganatos megbetegedésekkel is, mivel a rosszindulatú daganatok a krónikus betegségek egyik olyan csoportja, amely különösen fogékonnyá, esendővé teszi a betegeket az új koronavírussal szemben.
A fázis I-II LIBRETTO-001 vizsgálat eredményei szerint a szelperkatinib 68%-os objektív válaszarányt mutatott korábban több különböző kezelésben részesült nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél.
A daganatok elleni védekezésben a sejtközvetített adaptív immunválasznak tulajdonítanak elsődleges szerepet; ennek kulcsfontosságú résztvevői a T-limfociták. Az antigénspecifikus T-sejtek aktiválódása, felszaporodása és aktivitásuk kifejtése többlépéses folyamat, melynek kimenetelét a részfolyamatokat pozitívan, illetve negatívan befolyásoló szabályozó mechanizmusok egyensúlya szabja meg. A hatékony tumorellenes immunválasz kialakulását számos tényező akadályozhatja, mint például a tumorantigének vagy a feldolgozásukhoz szükséges molekulák nem megfelelő szintű kifejeződése, gátló molekuláris kölcsönhatások (pl. az ún. immunellenőrző pontok), immunszuppresszív faktorok, különféle szuppresszor sejtek. A daganatok elleni immunvédekezés hatékonyabbá tételére különböző terápiás stratégiákat fejlesztettek ki, melyek közül napjainkban a legelterjedtebb az immunválasz „fékjeinek” kiiktatását célzó immunellenőrzőpont-gátlók alkalmazása. Ezen immunmoduláns ellenanyagokkal a hagyományos kezelésmódoknál kedvezőbb eredményeket értek el a daganatok egyre szélesedő palettáján, azonban a betegek többsége nem vagy csak időlegesen reagál a kezelésre. Nagy erőfeszítéseket tesznek ezért az immun- és egyéb terápiák racionális kombinációi kidolgozására, valamint a rezisztenciamechanizmusok és a terápia kimenetelét megjósolni képes prediktív markerek azonosítására. Magy Onkol 63:165-171, 2019
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése mérsékelhető az antibiotikumok megfelelő módon (helyes indikációban és dozírozással) történő alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbban lehetne vizsgálni az antibiotikus kezelések indikációját, továbbá egyes esetekben elegendő lehetne rövidebb ideig tartó kezelés is. A multirezisztens kórokozók kiváltotta fertőzések esetén sem kell mindig a legszélesebb spektrumú („tartalék“) antibiotikumok után nyúlni.
A multirezisztens kórokozókat tünetmentesen hordozó (kolonizált) személyek kiszűrése nehéz feladat. Folyamatosan fennáll a veszély, hogy másoknak is átadják az általuk hordozott kórokozókat, amivel akár fertőző betegségeket is okozhatnak. A multirezisztens kórokozók kórházi terjedésének megakadályozása komplex kórházhigiénés program segítségével lehetséges, amelynek súlypontja a diagnosztikai és prevenciós tevékenységen van.
A tumorellenes szerek alapjául szolgáló vegyületeket többnyire in vitro kísérletekben azonosítják. Problémát jelent, hogy a szűrésekhez használt sejtvonalak érzékenysége nem mutat teljes átfedést az állatmodellek eredményeivel, illetve a klinikai tapasztalatokkal: míg a sejtvonalakat és a laboratóriumi egereket hatékonyan „gyógyíthatjuk”, a daganatos megbetegedések eredményes kezelése a terápia során rendszerint kialakuló multidrog-rezisztencia (MDR) miatt a mai napig nem megoldott. Új irányt jelentenek a genetikailag módosított egerekben kialakuló spontán tumor modellek, melyek a kemoterápiás kezelés következtében válnak ellenállóvá. A spontán fejlődő tumorok evolúciójának, szövettanának, terápiára adott válaszának tanulmányozása révén megismerhetővé válnak a klinikailag releváns rezisztenciamechanizmusok, és lehetőség nyílik a multidrogrezisztens tumorokat célzó kemoterápia fejlesztésére. Magyar Onkológia 59:338–345, 2015
Az előrehaladott stádiumú nem kissejtes tüdőkarcinómák kezelési algoritmusában EGFR-szenzitizáló mutációt hordozó daganat esetén lehetőség szerint első vonalbeli kezelésként alkalmazandók a tirozinkináz-inhibitorok. Míg a hagyományos citotoxikus kezelésből, mely általában harmadik generációs szerekkel kombinált platina bázisú terápia, 4–6 ciklust alkalmazunk, addig a molekuláris célzott gyógyszereket fenntartó kezelésben, a daganat radiológiai progressziójáig adjuk. Nehéz előre megjósolni, hogy egy adott beteg esetében milyen időtartamú kezelés várható, és nehéz annak megállapítása is, hogy mikor válik a kezelés hatástalanná, mikor mondjuk ki a daganatos progressziót, mikor kell terápiát váltani, és hogy azt milyen módon tegyük. A szerzők a cikkben ezeket a forrongó kérdéseket járják körül, és ismertetik az irodalomban fellelhető főbb klinikai tapasztalatokat, szakmai ajánlásokat.
A közlemény arra hívja fel a figyelmet – a teljesség igénye nélkül –, milyen irányban kell/kellene fejlődnie a mikrobiológiának hazánkban is ahhoz, hogy megvalósíthassuk a klinikai mikrobiológus legfontosabb célját: releváns mikrobiológiai lelet szülessen a lehető legrövidebb idő alatt.
A sarjadzógombás fertőzések sokszor ártalmatlanok, de szisztémás betegség állhat a hátterükben: a candidiasis pl. diabetes mellitust vagy immunhiányos állapotot jelezhet.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.