Napjainkban egyre több figyelem irányul a mentális zavarok kibontako­zásának, zajlásának és kezelési vonatkozásainak immun-metabolikus ös­szefüggéseire. A mentális működéseket mélyrehatóan befolyásolják a me­tabolikus diszfunkciók, az inzulinrezisztencia, az immun- és gyulladásos folyamatok. A tudomány által feltárt összefüggésekre alapozva hatékony metabolikus intervenciókat alakíthatunk ki. Ezekkel a területekkel foglal­kozik a metabolikus pszichiátria, amely évszázados orvosi megfigyelések csíráiból napjainkban kivirágzó diszciplína.

Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

Az autista gyermek tartós gondozása igazi teher a családok számára. Egyes gyógyszerek segíthetnek a gyermekek bizonyos funkcióiban, de csak alapos megfontolást és mérlegelést követően adhatóak.

Egy új közlemény szerint az autizmus spektrumzavarral élőkben gyakoribbak a szív- és érrendszer megbetegedései és a metabolikus problémák.

A szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti az antipszichotikumok al­kalmazásának kockázatait terhességben. Minden várandós pszichiátriai betegnél gondosan mérlegelni kell a farmakoterápia előnyeit és hátrányait, valamint az antipszichotikumok elhagyásával járó relapszus következmé­nyeit. A kongenitális malformációkért, valamint a perinatális szövődménye­kért nemcsak a gyógyszerek, hanem a fennálló pszichiátriai zavar, a non-compliance, valamint az esetlegesen társuló szerabúzus is felelős lehet. A teljes körű tájékoztatásba a betegen kívül a közvetlen hozzátartozót is célszerű bevonni, ami elősegíti az optimális döntés meghozatalát.

Egy új vizsgálat szerint az antipszichotikus szerek szedése – dózisfüggő módon – enyhe hízással és koleszterin-emelkedéssel jár.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (selective serotonin reuptake in­hibitor, SSRI) és a risperidon mérsékelten hatásosak a demencia bármelyik formájában jelentkező agitációban. (A szintű evidencia, egy metaanalízis alapján). Az olanzapin és a risperidon a placebónál jóval tovább ké­pes csökkenteni a demencia által kiváltott agitációt (B szintű evidencia, egy jó minőségű véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat [randomized controlled trial, RCT] alapján). A dextrometorfán/kinidin hatásosan csök­kenti a demenciában fellépő agitációt (B szintű evidencia, metaanalízisben idézett jó minőségű RCT alapján).

Rövid áttekintő tanulmányunkban bemutatjuk az I. és II. típusú bipoláris zavar, a mániás, depressziós és kevert epizódok tünettanát, valamint az unipoláris, illetve bipoláris zavar klinikai tulajdonságokon alapuló elkülöní­tését. Vázlatosan ismertetjük az affektív temperamentumok patoplasztikus hatását, valamint a bipoláris spektrum koncepciót, illetve az affektív epizó­dok farmakoterápiáját, pszichoedukációját és pszichoterápiáját.

A legújabb vizsgálatok szerint szkizofréniában a kariprazin hatásosabb a risperidonnál, és egyéb előnyei is vannak

A risperidon általános immunszuppressziót kiváltó hatása miatt a figyelemzavaros gyermekek és demens öregek a fertőzések megnövekedett kockázatával néznek szembe.