Kariprazin mérsékli a szkizofrénia primer negatív tüneteit is
A legújabb vizsgálatok szerint szkizofréniában a kariprazin hatásosabb a risperidonnál, és egyéb előnyei is vannak
- Aripiprazolra váltás nem ront a betegek állapotán
- Európában is forgalomba kerülhet a cariprazine
- Az EMA is értékeli a Richter cariprazine-ját
- Antipszichotikumok immunszuppresszív hatása
- Pozitív EMA-ajánlás a szkizofrénia elleni brexipiprazolra
- A második generációs antipszichotikumok a szkizofrénia hosszú távú kezelésében, különös tekintettel az affektív tünetekre
Az új magyar (a Richter Gedeon Budapest által vezetett) vizsgálatok szerint a kariprazin (Reagila) antipszichotikum nemcsak hatásosabb a szkizofrénia és a perzisztáló negatív tünetek (PNS) kezelésére a risperidonnál, de biztonságos, és olyan esetekben is hatásos, amikor az előző antipszichotikus kezelés hatástalan volt.
Dr. Sebe Barbara (Richter G, Budapest) az European Psychiatric Association (EPA) 2020-as virtuális kongresszusán 2020. július 6-án elmondta, hogy a szkizofrénia funkcionális kimenetele nagyban függ a PNS-ek meglététől és súlyosságától, de a primer negatív tüneteket ma sem tudjuk megfelelően kezelni. A kariprazin és a risperidon hatásossága az összes akut tünet kezelése terén megegyezik, de akut esetekben a predomináns negatív tüneteket csak a kariprazin javítja, és javítja a perzisztáló negatív tüneteket is.
Az első előadásban post-hoc értékelték a kariprazin és a risperidon hatásosságát a szkizofrénia akut és primer negatív tüneteinek kezelésében, mivel az olyan atipikus antipszichotikumokkal, mint pl.a risperidon, előzetesen nem sikerült hatást kimutatni PNS-ben. Mivel a kariprazin a perzisztáló PNS-ben hatásosnak bizonyult, a kutatók két Fázis III, randomizált, ellenőrzött vizsgálat eredményeit két részben értékelték.
Az első részben akut tünetekkel járó szkizofréniában 6 hétig risperidont vagy placebót adagoltak. Kiinduláskor a betegek Positive and Negative Syndrome Scale (PANSS) értéke 80 és 120 között mozgott. A PNS-sel rendelkező betegek alcsoportjában 145 betegnek napi 4,5 mg kariprazint, 67 betegnek 4,0 mg risperidont és 148 betegnek placebót adtak.
A második vizsgálat egy 26 hetes, risperidonnal ellenőrzött vizsgálat volt, melybe legalább 6 hónapja PNS-t mutató olyan betegeket vettek be, akiknél a pszichotikus tünetek stabilak voltak. Itt 35 beteg kapott napi 4,5 mg kariprazint, 16 beteg szedett napi 4,0 mg risperidont és 35 beteg kapott placebót. Az eredmények szerint mind a kariprazin, mind a risperidon csoportban szignifikánsan csökkentek a PANSS értékek a kiinduláshoz, ill. a placebóhoz mérten (a „least square mean difference” (a legkisebb négyzetek módszerével) /LSMD/ -10,57 (P<0,0001), illetve -13,17 (P<0,0001) volt az említett sorrendben. A két kezelési csoport között a PANSS értékekben nem volt szignifikáns különbség (P=0,4071). Viszont: csak a kariprazinnal kezelt PNS-t mutató betegeknél csökkent jelentősen a negatív tünetek PANSS értéke (a PANSS-FSNS), az LSMD -1,98 (P<0,001) volt, míg a risperidon mellett csak -0,813 (P=0,386) volt.
Perzisztens PNS mellett a kariprazinnal végzett 26 hetes kezelés során szintén jobban csökkent a PANSS-FSNS érték, mint a placebo mellett, az LMSD kariprazinnál -2,73 (P=0,038) volt, a risperidonnál csak -1,56 (P=0,361) volt. Nem volt szignifikáns különbség a két gyógyszer között a pozitív tünetek és a depresszió mérséklésében, illetve a mozgásra gyakorolt hatásukban. A kariprazin és a risperidon egyaránt hatásos volt az akut átfogó tünetek kezelésére, de egyedül a kariprazin javította az akut betegek predomináns negatív tüneteit.
„Statisztikailag jóval hatásosabb”
Dr. Maurizio Fava (Clinical Trials Network and Institute of Massachusetts General Hospital, Boston) megjegyzte, hogy az antipszichotikus kezelésre a „negatív tünetek nem változnak olyan mértékben, mint a pozitív tünetek.” Ez azért is gond, mert a negatív tünetek jobban befolyásolják a beteg életminőségét, ezért nagyon fontos lenne egy olyan molekulát kellene találni, mely a pozitív és a negatív tüneteket is hatásosan kezeli. A kariprazin előzetesen hatásosnak bizonyult aphedonia preklinikai modelljeikben, hatásosabb volt a risperidonnál PNS-t mutató szkizofréniás betegeknél. Az EPA 2020-on közölt eredmények alátámasztják ezeket a megfigyeléseket, melyek szerint a kariprazin a szkizofrénia pozitív tüneteit a risperidonhoz hasonlóan jobban befolyásolja, mint a placebo, de statisztikailag szignifikánsan csak a kariprazin jobb a negatív tünetek kezelésére a perzisztáló, predomináns negatív tüneteket mutató szkizofréniában.
„Ezek a valós életből nyert első adatok”
A második előadásban Dr. Elmars Rancans (Dept. of Psychiatry and Addiction Disorders, Riga Stradins University, Riga) összefoglalta a kariprazin hatásosságát és biztonságosságát az előzetesen már antipszichotikumokkal kezelt szkizofréniában. A 16 hetes megfigyeléses vizsgálatba negatív tüneteket mutató, előzetesen hatástalan antipszichotikus kezelésben részesült, mellékhatásokkal rendelkező betegeket vettek be, ill. olyanokat, akiknél gyógyszer váltásra volt szükség. A betegek a Clinical Global Impression-Severity skálán (CGI-S) az „at least mildly ill” kategóriába tartoztak, és az megelőző 30 napban nem kaptak kariprazint. A hatásosság megítélésére egy Short Assessment of Negative Domains (SAND) skálán mértek 2 pozitív tünetet (téveszme, hallucináció) és 5 negatív tünetet (anhedónia, affectiv hízelgés, avolíció/apátia, alógia, és emocionális és szociális visszahúzódás). Minden tünetet 0 és 6 között pontoztak. 96 beteg volt értékelhető. A SAND összesített értéke már a kezelés 2. hetétől szignifikánsan javult, a 16 héten mért LSMD -7,3 volt (P<0,001). Szintén jelentősen javultak a negatív tünetek, az LSMD a 16. héten -6,3 Volt (P<0,001), de enyhén javultak a pozitív tünetek is (LSMD -0,9, P<0,001). A kiindulási értékekhez képest a negatív tünetek javulása már a 2. héten, a pozitív tünetek javulása a 6. héten vált szignifikánssá. A CGI-javulás a 2. héttől kezdve volt szignifikáns (P<0,001), míg a CGI-S értékek szignifikánsan csökkentek a vizsgálat folyamán (P<0,001).
A vizsgálat megindításakor a betegek 44%-ánál volt gyógyszerektől származó mellékhatás észlelhető: 23%-ban akathisia („nyúl szindróma”), 16%-ban parkinsonizmus, 8%-ban hiperprolaktinémia állt fenn. Újonnan fellépő gyógyszer-mellékhatás a betegek 41%-ában jelentkezett: 13%-ban akathisia, 10%-ban szorongás, 6%-ban parkinsonizmus, bár ezek többsége enyhe volt, és idővel csökkent. „Tudomásunk szerint ezek a valós életből nyert első adatok a kariprazin hatásosságáról” – jelentette ki Dr. Rancans. Az eredmények alapján elmondható, hogy ilyen típusú vizsgálatok végezhetők, és előzetes antipszichotikus gyógyszeres kezelésről kariprazinra lehet váltani.
Források:
European Psychiatric Association (EPA) 2020 Congress. Abstracts EPP1128, EPV1351, and O0083. All presented July 6, 2020.