Munkánk célja az osztályunkon végzett robotasszisztált műtétek perioperatív és onkológiai eredményeinek bemutatása.
Közleményünkben a 2022. 02. 01 és 2024. 03. 31. között elvégzett 658 robotasszisztált beavatkozás adatait dolgoztuk fel retrospektíven. Radikális prosztatektómia során az átlagos műtéti idő kétoldali nyirokcsomó-blokkdisszekció elvégzése esetén 229 perc, az átlagos vérvesztés 305 ml volt. Limfadenektómia
nélkül az átlagos vérvesztés 233 ml, a műtéti
idő 185 perc volt. Egy év után a betegek 81,6%-a biokémiai relapszustól mentes. 165 beteg esetében végeztünk robotasszisztált parciális, míg 48 beteg esetében radikális nefrektómiát.
Magyarországon először intézményünkben végeztünk robotasszisztált radikális cisztektómiát intrakorporális „neobladder” képzéssel. Vizeletdeviáció szempontjából 10 esetben
ortotóp hólyagképzést, 20 esetben Bricker-konduit-képzést, míg 4 esetben ureterokutaneosztómiát végeztünk. Szintén mi
végeztük hazánkban az első robotasszisztált retroperitoneális limfadenektómiát. A robotasszisztált technológia alkalmazásával
a radikális uroonkológiai sebészeti beavatkozások komplett spektruma minimálinvazív módon biztonsággal elvégezhető. Eddigi tapasztalataink és eredményeink biztatóak, a robotsebészet fokozatos hazai térfoglalását validálják.
Magy Onkol 68:263-266, 2024

A robotasszisztált sebészet régen várt technológiai újdonság, mely 2022 óta vált elérhetővé az Országos Onkológiai Intézetben. Beszámolunk az intézetünkben operált első 191
beteg kolorektális robotasszisztált műtétjének legfontosabb paramétereiről, valamint a rektumsebészet területén a robotsebészeti
tevékenységet összehasonlítottuk a korábbi
laparoszkópos és nyitott műtéti tevékenységünkkel. A rektumsebészet
területén retrospektíven összehasonlításra kerültek a laparoszkópos (n=225), illetve nyitott (n=213) módon operált betegek perioperatív mutatói a robotasszisztált (n=140) módon
operált betegekével. A három csoport (laparoszkópos, nyitott, illetve robotasszisztált) összehasonlításában a robotsebészet
szignifikáns előnyt mutat a mezorektális excízió
minőségében (komplett TME-arány 77%, 72,7%, illetve 90%), az ápolási napokban (medián 7, 9, illetve 5 nap), a kórházi visszavétel arányában (8%, 16%, 6,4%) és a záróizom-megtartási
arányban (68%, 60%, illetve 89,5%). Megállapítható, hogy a robotsebészeti beavatkozás megfelelően biztonságos
onkológiai szempontból. Szignifikáns előnye mutatkozik a nyirokcsomó- disszekció minőségében, a rövidebb ápolásban,
a kevesebb kórházi visszavételben, részben alacsonyabb morbiditási mutatóban és a magasabb záróizom-megtartási
rátában a laparoszkópos és a nyitott műtétekhez viszonyítva is.

Magy Onkol 68:248-253, 2024

Az elmúlt évtizedben fej-nyaki daganatok esetében is fokozott a törekvés a szervmegőrzésre, csökkentve a kezelések kedvezőtlen hatásait, de javítva a túlélést és az életminőséget. Ennek megfelelően a transzorális robotsebészet (TORS) világszerte teret nyer. TORS beavatkozások 2023. január óta zajlanak a Pécsi Tudományegyetemen. 2024. júliusig
27, fej-nyaki laphámrákos beteget operáltunk, 15 esetben p16-pozitív daganatot. Nyaki disszekciót 19 esetben végeztünk. A robotsebészeti eszköz a szájgarati daganatok esetében nyújt elsősorban előnyt egyéb transzorális beavatkozásokkal szemben, segítségével más módszerrel nehezen megközelíthető területek érhetőek el. Ez különösen előnyös a fiatalabb, jobb prognózissal rendelkező, humán papillómavírushoz köthető orofarinxdaganatos betegek esetén, akiknek a várható élettartama magasabb. A korábbi stratégiával szemben különös előnyt nyújt a transzorális robotsebészet
ismeretlen primer daganatok (cancer of unknown primary, CUP) esetében. Az FDG-PET/CT-vel és a „vakon végzett” próbabiopsziával ellentétben, mely standard diagnosztikus eljárás volt sokáig, a TORS lehetővé teszi a nagyobb találati
arányt, teljes tonzillektómia és nyelvgyöki mukozektómia elvégzésével.

Magy Onkol 68:207-213, 2024

A mindennapi sebészetben elfogadottá váltak a minimálisan invazív beavatkozások, melyek közül a legmodernebbnek számító robotsebészet számos előnyt nyújt a betegek számára.
Jelen összefoglaló tanulmányunkban áttekintjük, miként változott a robotika és a robotok gyártásának célja. Ezenkívül a sebészet fejlődésének rövid összefoglalóján keresztül bemutatunk paradigmaváltásokat, melyek megmutatják, miként gondolkodunk mi emberek az újdonságok megjelenéséről és alkalmazásáról kontinensünkön és a tengeren túl. Az összefoglaló zárásaként ismertetjük a robotsebészet összetett felépítését, előnyeit, helyét, és kitekintünk az élvonalbeli kutatások eredményeire, hogy konklúzióként megfogalmazhassuk, hogy merre visz a jövő sebészetének útja.

Magy Onkol 68:201-205, 2024

Az Országos Onkológiai Intézet Mellkasi Központjában végzett robotsebészeti program első 300 esetét vizsgáltuk meg. A klinikopatológiai adatok mellett a posztoperatív időszak mutatóit elemeztük retrospektív módon. Az első 30 robotasszisztált mellkassebészeti (robotic-assisted thoracic surgery, RATS)
műtétet összehasonlítottuk 30 videoasszisztált mellkassebészeti (video-assisted thoracic surgery, VATS) és 30 nyitott műtét eredményeivel a tanulási görbe értékelése céljából.
Az átlagos kórházi tartózkodás 5,2 nap volt, a mellkasi draint átlagosan a 2. napon távolítottuk el. A konverziós arány és morbiditás alacsony volt (1,8% és 10,6%), míg reoperációra
2%-ban volt szükség. A tanulási görbe vizsgálatakor azt találtuk, hogy a műtéti idő az első 20 eset után már nem rövidül szignifikánsan, a kórházi tartózkodás, a posztoperatív szövődmények alacsonyabbak, mint VATS vagy nyitott műtétek esetén, ez a különbség azonban nem szignifikáns. Az intenzív osztályos kezelés ideje szignifikánsan rövidebb,
míg az eltávolított nyirokcsomók száma szignifikánsan magasabb volt RATS műtétek esetén. A RATS egy biztonságos technika a mellkassebészetben, valamint több nyirokcsomó
került eltávolításra, amely pontosabb staginghez vezethet.
Magy Onkol 68:223-228, 2024

A prosztatarák a férfiak leggyakoribb rosszindulatú daga­nata, és az előfordulás gyakorisága az életkor előrehalad­tával növekszik. A betegség ellátási palettája széles (például „wait and watch”, definitív sugárterápia, robotsebészet stb.), amelynek köszönhetően a legtöbb esetben a betegség gyó­gyítható vagy eredményesen kezelhető. Hangsúlyozandó azonban, hogy a kezelés multidiszciplináris alapokon nyug­szik, vagyis a társszakmák összehangolt munkája révén érhető el a legmagasabb szintű betegellátás. A kezelést és a kimenetelt a szövettani észleletek jelentősen befolyásolják, ezért kiemelkedően fontos, hogy a patológusok tisztában legyenek az aktuális feldolgozási és leletezési protokollokkal, a kiegészítő vizsgálatok lehetőségével és azok jelentőségével. A prosztatarákok ellátásával kapcsolatos új, hazai irányelv tartalmaz egy fejezetet a patológus szerepéről és feladatairól. Ebben a közleményben ezeket foglaljuk össze azzal a céllal, hogy a patológusok tudását frissítsük, valamint bemutassuk a szövettani feldolgozás komplexitását a klinikus kollégáknak. Magy Onkol 68:143-153, 2024

Szakmánk minden klasszikus ága – fülészet, otoneurológia, audiológia, rinológia, gégészet, foniátria és fej-nyak sebészet – dinamikusan fejlődött az elmúlt évtizedben, emellett azonban korábban nem vagy kevéssé lát­ható hajtások is megjelentek igen szerteágazó tudományterületünk ágain. Utóbbiakhoz tartoznak például a koponyaalap-sebészet, a robotsebészet, a szaglásdiszciplína, illetve a biológiai terápiák

Az alacsony kockázatú, korai méhnyakrákban nem kell radikális méheltávolítást végezni a SHAPE vizsgálat szerint biztonságos opció a részleges hiszterektómia.

Az első cikkek a robotasszisztált vesedaganat-reszekció elvégzéséről 2004-ben jelentek meg. Az évek alatt az indikációk egyre bővültek, lehetővé téve komplex vesedaganatok eltávolítását robotasszisztált technikával. A minimálinvazív technika megválasztásánál jelentős szempont a daganat teljes reszekciója, a vesefunkció maximális védelme, és a komplikációk elkerülése. A Da Vinci robotsebészeti rendszert Magyarországon először a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban és az Országos Onkológiai Intézetben építették ki. Az első robotsebészeti műtétre az Onkológiai Intézetben 2022. január 21-én, majd ezt követően a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban január 29-én került sor. Vesetumorműtétek elvégzésére hazánkban eddig a nyitott műtétek mellett egyedül a laparoszkópos eljárás volt elérhető. Osztályunkon rövid, egyéves robotsebészeti tapasztalatok alátámasztják a nemzetközi irodalom eredményeit, amelyek szerint a robotasszisztált parciális nefrektómia kiváló és biztonságos minimálinvazív eljárás. A robotika bevezetésével a magasabb szintű precizitás és mozgásszabadság új lehetőségeket teremt az eddig nyitott, illetve laparoszkópos vesetumorműtétekhez képest.

A robotsebészet elterjedése a modern sebészet evolúciójának újabb lépése. A robottal asszisztált minimálisan invazív eljárások kétségtelenül számos előnnyel járnak a hagyományos laparotómiához képest, ezért a nőgyógyászati daganatos betegségek kezelésében is bevezetésre kerültek. Számos tanulmány erősítette meg a robotsebészet előnyét a gyors felépülés, lecsökkent vérveszteség, rövidebb hospitalizáció vonatkozásában. A technika komoly előnyt jelent a túlsúlyos betegek minimálinvazív ellátása során. A méhnyakrák kezelésében azonban a minimálinvazív eljárások az utóbbi években visszaszorultak a rosszabb onkológiai eredmények miatt. Újabb klinikai vizsgálatok elvégzése szükséges ebben az indikációban a daganat elterjedését megakadályozó sebészi megoldások alkalmazásával, hogy kiderüljön, visszanyeri-e fontos szerepét a minimálisan invazív sebészet a korai méhnyakrák műtéti kezelésében.