A gyors reagálású rendszer (rapid response system, RRS) a korszerű kórházi fekvőbeteg-ellátás integrált része a világ számos országában. Fő célja a kór­házi halálozás csökkentése. Működésének elve, hogy a vitális funkciók rend­szeres mérése esélyt teremt a betegek váratlan állapotrosszabbodásának időben történő felismerésére, az ekkor aktiválható gyors reagálású, akut betegellátásban képzett team azonnali intervenciója pedig életet ment­het. Több évtizedes klinikai kutatás bizonyítja, hogy az RRS a biztonságos fekvőbeteg-ellátás megkérdőjelezhetetlen eszköze.

Az SMA a figyelem középpontjába került az elmúlt években a genetikai hát­terének feltárása, a genetikai alapú terápiás lehetőségek és az újszülöttkori szűrés bevezetése következtében, melyek új távlatokat nyitottak és új ki­hívásokat is hoztak az SMA gondozásában részt vevők, a társszakmák és a háziorvosok számára is. Az SMA ellátásában a terápiás eredmény maxima­lizálása csak a személyre szabott, komplex gondozással biztosítható, mely multidiszciplináris ellátást és holisztikus szemléletet igényel.

A DokiApp online egészségügyi konzultációs platform 2020-ban elnyerte az év applikációja és a Vodafone Digitális Díját is.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasz­talataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott orszá­gokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.

Egy új, asztmások körében végzett vizsgálat, a Salford Lung Study eredmé­nye szerint a Relvar Ellipta^▼-val szignifikáns asztmakontroll-javulás érhető el a szokásos kezeléshez viszonyítva. A vizsgálat elsődleges végpontja azt mutatta, hogy a Relvar Ellipta-val kezelt betegek asztmakontroll-szintje kétszer nagyobb eséllyel javult a szokásos kezeléshez képest.

Váratlan, hirtelen szívhalál esetén a sürgősségi mentést kérő telefonhívás és a mentőkocsi megérkezése között eltelő idő élet-halál kérdése. A sürgős hívásokat fogadó munkatársak továbbképzése növelte az újraélesztés hatékonyságát.

Az Orvostovábbképző Szemle jelenlegi számának szimpóziumát ajánlom a kedves olvasó figyelmébe, amely a pulmonológia aktuális és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. A négy cikk és a két kommentár mindegyike széles határterületet érint. A szinte az egész belgyógyászattal érintkező mellkasi folyadékgyülemek differenciáldiagnózisára gondolok, vagy a cisztás fibrózistól független bronchiektáziára. Ez utóbbi, sokszor megoldhatatlan krónikus köhögést okozó, gyakori antibiotikumkezelésre sem javuló kórkép jelentős fejtörést és többletköltségeket okoz. A másik két cikk szorosabban fűződik a pulmonológiához, mivel a COPD-ben és asthma bronchialéban javasolt funkcionális kivizsgálást érinti, ami nemcsak a pontos diagnózis felállításában megkerülhetetlen tényező, hanem a várható prognózisban és a terápia monitorozásában is.

Az akut ischaemiás stroke sürgősségi állapot, különös tekintettel a jelenlegi indikáción belüli szűk terápiás ablakra és szigorú beválasztási kritériumokra szisztémás trombolízis esetén. Tekintettel arra, hogy az időablak növekedésével a funkcionális kimenetel egyértelműen romlik, a betegirányításnak óriási szerepe van a potenciális jelöltek minél előbbi felismerésében és stroke-osztályra juttatásában. A koponya-CT vizsgálat elvégzése alapvető fontosságú, de ez nem minden ellátóhelyen áll rendelkezésre. A fentiekre való tekintettel, Nyugat-Európában már mobil stroke-egységek kerültek kifejlesztésre és tesztelésre (gépkocsiban lévő kisméretű CT és kezdeti laborpanel elvégzésének lehetősége; szakképzett személyzettel), melyek terápiás költsége magas, így az adekvát irányításnak alapvető gazdagási és terápiás vonzata van. Ennek megfelelően laikusok számára készült kérdőívek állnak rendelkezésre, melyek szenzitivitása 66 és 91% közötti, pozitív prediktív értékük is elfogadható (kb. 78%), ám még nem tökéletes.

A stroke felismerése egyre inkább időfüggő sürgősségi ellátás keretében történik, ahol a szakellátáshoz való gyors hozzáférés csökkenti a halálozás és dependencia arányát. A stroke-ra utaló tünetek korai felismerése és az azonnali intézkedés szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő kommunikáció a mentődiszpécserrel. Eddig kevés vizsgálat történt azzal kapcsolatban, hogy a hívást fogadó személy milyen hatásfokkal képes a stroke tüneteinek azonosítására.

A mostani számban elsősorban az akut stroke kérdéseit tárgyaljuk. Egy angol és egy német vizsgálat azt elemzi, hogyan lehet a stroke felismerésének valószínűségét növelni a hozzátartozók irányított kikérdezésével, ill. a populáció tájékoztatásával. Feltűnő, hogy a beszédzavarra, bénulásra, ill. arcaszimmetriára utaló Face Arm Speech teszt három elemét egyetlen segélykérő se említette a közel 600 hívásból. Német kutatók algoritmussal kísérleteztek, hogy a diszpécserek valóban stroke-hoz, és nem más betegséghez riasszák a mentőszolgálatot.