Egy új módszer a tüskefehérje egy átmeneti térszerkezetű formájának képződését akadályozza meg, amelynek segítségével a vírus sorozatos mutációi ellenére is hatékony vakcina fejleszthető.

Egy szerzőpáros szerint nem a vakcinázási program, hanem a vírus tüskefehérjéjének mutációja okozta a járvány hirtelen eltűnését. Ennek azért ellentmondanak a jelenleg is növekvő esetszámok.

Az Európai Bizottság engedélyezte a BioNTech-Pfizer Comirnaty XBB.1.5 nevű XBB.5 ellen irányuló, adaptált COVID-19 vakcinája európai uniós alkalmazását.

Brazil kutatók szerint a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje a TLR4 receptoron keresztül képes gyulladásos folyamatok előidézésére, így memóriazavarok kiváltására.

Egy új kutatás szerint a (B-sejt depléciót okozó) rituximab kezelés alatt álló sclerosis multiplexes betegeket mielőbb vakcinálni kell COVID-19 ellen, de a booster oltással várni kell a B-sejtek számának újbóli növekedéséig.

Egy most indított fázis III klinikai vizsgálatban már beadta az első résztvevőknek új mRNS alapú influenza vakcináját a Moderna.

A COVID-19 világjárvány csillapodásával növekszik egy olyan új, következő generációs vakcina kifejlesztésére való törekvés, ami egyaránt védelmet nyújthatna z újtípusú koronavírusoktól és annak variánsaitól.

A furin cleavage (hasítási) helyen bekövetkező mutációk fontos szerepet játszhatnak az egyes variánsiok fertőzőképességében, vagy az emberi sejtekben való replikációjában.

A 2019 decemberében megjelenő új koronavírus, a „súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus 2 (SARS-CoV-2)”, mely a korona­vírus-19 betegséget (COVID-19) okozza, régen látott nehézségek elé állí­totta a világ egészségügyi rendszereit. Habár kezdetben, az egyértelmű légzőrendszeri károsodást okozó hatásai miatt úgy véltük, hogy elsőd­legesen ezt a szervrendszert érinti a betegség, azonban egyre növekvő mennyiségű adat áll rendelkezésünkre az egyéb szervek károsodásáról.

A pandémia másfél éves diagnosztikai evolúciója mára már kitermelte azo­kat a vizsgálati módszereket, amelyek alkalmasak a betegség felismerését, nyomon követését, illetve az aktív immunizálás hatékonyságát támogatni, azonban a laboratóriumi diagnosztika és ipar az elkövetkező időszakban is folyamatosan pótolja az elmaradt klinikai vizsgálatokat, és egyre ponto­sabban lesz képes meghatározni a rendelkezésre álló eszközök, módszerek, reagensek tényleges helyét, szerepét, hasznát.