A hosszú-COVID-szindróma súlyos kognitív károsodással járhat, de kognitív rehabilitációs program segítségével a napi tevékenységek jelentős javulása érhető el.

Idősebb felnőtteknél a traumás agysérülés (TBI) összefüggésbe hozható a stroke, a demencia, az epilepszia és a Parkinson-kór (PD) magasabb előfordulási arányával.

A VERVE‑102 egyetlen infúzió formájában adható: kikapcsolja a májban a PCSK9 fehérje termeléséért felelős gént.

A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.

A közeli infravörös tartományú fény szórását használja a diffúz optikai tomográfia - használatával apró agyi vérzések is kimutathatók.

Egyedülálló hatásmechanizmusának köszönhetően az új véradásgátló hatóanyag nem növelte a vérzésveszélyt az OCEANIC‑STROKE klinikai vizsgálat eredményei szerint.

Különösen a nők körében emelkedik meg poszt-COVID szindrómában a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata.

A véralvadásgátló (antikoaguláns vagy trombocitaaggregáció-gátló szer) olyan gyógyszer, amely lassítja vagy gátolja a vér alvadási folyamatát, és fokozott trombózishajlam esetén megakadályozza a szívinfarktus, a stroke, a mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia kialakulását.

A lerkanidipin az újabb generációs kalciumcsatorna-blokkolók egyi­ke, amely hatékony vérnyomáscsökkentő tulajdonságairól és kedve­ző mellékhatásprofiljáról ismert. A jelen retrospektív, három dél-koreai kórház adatain alapuló vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy a lerkanidipin és az amlodipin milyen mértékben képes megelőzni a súlyos kardiovaszkuláris eseményeket (major adverse cardiovascular events – MACE) a hipertóniás betegek körében. A lerkanidipin hatékonysága a MACE prevenciójában összemérhetőnek bizonyult az amlodipinével, és tekintettel arra, hogy korábbi vizsgálatok alapján a mellékhatásprofilja kedvezőbb lehet, megfelelő alternatívát jelenthet a hipertónia kezelésében.

A korábbiaknál pontosabban képes azonosítani a fokozott kockázatnak kitett egyéneket az új fejlesztésű genetikai modell.