A colorectalis carcinoma az esetek döntő többségében endoszkópos vizsgála­tok során felismerhető prekurzor elváltozások, adenomák malignus transzfor­mációjával fejlődik ki. A folyamat időigényes volta, az érzékeny diagnosztikus és hatékony terápiás lehetőségek miatt optimális jelölt a szekunder prevencióra, ezért a gasztroenterológiai társaságok már évtizedek óta szorgalmaz­zák a populációs szintű szűrés bevezetését. Ennek kulcsfontosságú módszere a colonoscopia, mely a szűrővizsgálatok során átlagosan minden második, az alappopulációban minden negyedik betegnél detektál polypot. Jelen köz­lemény célja ezért áttekinteni és összevetni a vastagbélszűrésre, illetve post-polypectomiás utánkövetésre vonatkozó nemzetközi irányelveket.

A gastrointestinalis angiodysplasia ritka, de jelentős oka a manifeszt és okkult vérzéseknek egyaránt. Főleg idős korban és nagymértékű komorbiditással együtt fordul elő. Az endoszkópos technikák fejlődése számottevően javította a betegek kilátásait. Jelenleg az alkalmazott keze­lési módozatok megválasztása esetről esetre, egyedileg történik. További kutatások szükségesek a patogenezis és a potenciális kezelési cél ponto­sabb megismeréséhez.

Egy új tanulmány szerint a sejtmentes DNS (cfDNS) vérvizsgálat a legtöbb igazoltan vastagbélrákban szenvedő betegnél helyesen mutatta ki a daganat jelenlétét.

Dolgozatunk célja a kolorektális szűrés részvételi mutatóinak elemzése 2008–2021 között. Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2008–2021 közötti időszakra vonatkozóan. A diagnosztikus és a szűrési célú székletvérvizsgálatokat egyaránt elemeztük. Eredményeink szerint az átszűrtség alacsony, mindössze 5,1–6,8% között változott a vizsgált években. 2008–2019 között kismértékben emelkedett a részt vevő betegek száma. A legmagasabb betegszám 2019-ben figyelhető meg (178 568 fő). 2020-ban, 2021-ben jelentős csökkenést látunk, ami a Covid–19-pandémia következménye. A vizsgált teljes időszak betegszámában (2 233 963 fő, 938 223 férfi, 1 295 740 nő) a legnagyobb arányban a székletvér kimutatása szerepel immunkémiai módszerrel (OENO-kód: 22631). 2021-ben megyei szinten a legmagasabb betegszámot Csongrád-Csanád megyében (994 beteg/10 000 fő), a legkevesebbet Békés megyében (218 beteg/10 000 fő) láthatjuk. A nők részvételi aránya minden megyében magasabb, mint a férfiaké. A kolorektális szűrésen való részvétel nagyon alacsony. A kolorektális halálozás megelőzése érdekében a részvételi arány növelése szükséges.

A súlyos akut légúti tüneteket okozó COVID-19 megbetegedés egyik legfon­tosabb extrapulmonális manifesztációja a tápcsatornai érintettség. Ennek jelentősége a tünetek mellett abban is áll, hogy a tápcsatorna különböző szakaszain változó sűrűséggel megtalálható ACE2 receptorok is szerepet játszhatnak a virusfertőzés és -átadás folyamatában. A különböző szer­vek eltérő érintettséget mutatnak, a főbb tünetek a hasmenés, hányinger, szaglásvesztés, étvágytalanság és az anorexia. Az emésztőszervi panaszok és a légúti tünetek nem járnak mindig együtt, időben is elkülönülhetnek. A cikkben röviden áttekintjük a COVID-19 kapcsán a tápcsatornában meg­figyelhető fontosabb jelenségeket.

Az Egyesült Államokban a kolorektális rák szűrését a tervek szerint már 45 éves kórtól indítják, mivel -elsősorban az afro-amerikai népességben- igen gyakori e daganat fiatal kori kezdete.  

Szimpóziumunkban a közelmúltban szűrővizsgálatként hazánkban is bevezetésre ke­rült kolonoszkópia indikációival és jelentőségével, továbbá a coeliákia és az akut cholecystitisszel etiológiájával és epidemiológiájával, diagnosztikus, terápiás lehetőségeivel foglalkozunk. 

A ritka daganatok diagnózisa és kezelése nehéz feladat elé állíthatja az orvosokat.

Kedves Olvasó, Kedves Kolléga!

„A május a természet bocsánatkérése a feb­ruár miatt.”  Mi nem bocsánatot, hanem fi­gyelmet kérünk és tartalmas olvasnivalót ajánlunk a megérdemelt pihenés hasznos eltöltéséhez. Az Orvostovábbképző Szem­le legújabb száma a gasztroenterológia témaköréből választ aktualitásokat, me­lyeket nagy tapasztalatú hazai szakem­berek kommentálnak.

Az egyre szélesebb körben alkalmazott kettős vérlemezkegátló kezelés kétségkívül növeli a tápcsatornai vérzések veszélyét. A jelen dolgozatban a gyomorvédelem lehetőségeit tekintjük át abban a kardiológiai beteg­populációban, ahol az elvégzett intervenciók a kettős aggregációgátló kezelést szakmailag feltétlenül indokolják.