Nagyobb arányban érhető el a 2-es típusú cukorbetegség remissziója, ha a beteg 6 hónapon keresztül szigorú szénhidrátszegény diétát követ– mindezt nem kívánt hatások nélkül.

A mitokondriális betegségek a leggyakoribb metabolikus betegségek. A pri­mer mitokondriális betegségek hátterében a mitokondrium örökletes funk­ciózavara áll, mely kialakulhat a mitokondriális DNS, illetve a mitokondrium működéséhez szükséges kb. 1200 nukleáris gén működési zavara következ­tében. Általában a klinikai kép multiszisztémás érintettséget jelez. A klinikai tünetek kb. 50%-ban már kisgyermekkorban jelentkeznek, de nem ritkák a fiatal felnőttkorban kezdődő variánsok sem. Jelenleg mutációspecifikus terápia nem létezik; az energiaháztartást támogató, a mitokondriális bio­genezist serkentő, a reaktív oxigéngyökök kártékony hatását kivédő, az autofágiát és az apoptózist gátló ún. mitokondriális koktélt és aerob tré­ninget javaslunk a betegek számára.

Kalóriaszámlálás nélkül is hatásos lehet a diéta, ha figyelünk az elfogyasztott szénhidrát/zsír/fehérje arányára.

A bizonyítékokon alapuló orvoslásban jártas alapellátók egy csoportja ha­vonta több mint 110 angol nyelvű klinikai kutatási folyóiratot tekintett át 2014-ben, és 255 olyan vizsgálatot gyűjtöttek ki, amely megváltoztathatja az alapellátási gyakorlatot. Minden „releváns betegorientált bizonyítékra”, illetve a várható gyakorlati haszonra vonatkozólag a Canadian Medical Association tagjaitól gyűjtöttek visszajelzéseket. A 2014-ben megjelent kiemelkedő fontosságú közlemények között szerepelnek pl. az akut légúti fertőzések tüneteken alapuló kezelésére vonatkozó ajánlások; egy új és ha­tásos erősítő módszer a fasciitis plantaris terápiájában; és annak igazolása, hogy a vareniclin nikotinpótlással hatásosabb, mint anélkül.

Világszerte mind több a súlytöbblettel élő, fogyni akaró ember, ezért sok a hatásosnak hirdetett diéta. Kanadai kutatók megvizsgáltak négy, sokat ígérő fogyókúrás eljárást, de az eredmény hosszú távon meglehetősen szerény és nem tartós.

Az elhízáshoz társuló számos kórkép közül a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) a leggyakoribb. A terápiás stratégia legfontosabb elemei közé tartozik az egészséges testsúly elérése és megtartása. Az életmód változtatással (egészséges étrend, a fizikai aktivitás fokozása és viselkedésterápia) elérhető testsúlycsökkenés javítja a glykaemiás kontrollt és a kardiovaszkuláris kockázati profilt.

Pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetében a warfarin többször bizonyította már eredményességét a cerebrális infarktus primer és szekunder prevenciójában. Néhány tanulmány szerzői emellett arról számoltak be, hogy a kórházi felvétel előtt alkalmazott warfarin alkalmas a halálesetek egy részének kivédésére, és jobb funkcionális kimenetelt eredményez akut cerebrális infarktust követően. Egy közelmúltbeli vizsgálatban ugyancsak arra a megállapításra jutottak, hogy előzetes warfarin-terápiát követően kisebb a cerebrális infarktus súlyossága. A jelenség háttereként feltételezik, hogy az alvadásgátlás hatására csökken a vérrögök nagysága és rövidebb idő szükséges az erek rekanalizációjához.

Az alapellátásban dolgozó orvosokat elárasztja a szakirodalomból, a médiából, az internetről, a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó cégektől és a betegektől rájuk zúduló információtömeg. Miképp igazodhat el az orvos a tudományos kutatások, a továbbképzések, a gyógyszerismertetők, a divatos nézetek, a kormányzati intézkedések és pénzügyi megszorítások adathalmazában? Ehhez igyekszik segítséget nyújtani az alábbi tömör összefoglaló. Ez a cikk tényeken és tapasztalatokon nyugvó egyszerű tanácsokkal szolgál az alapellátásban dolgozó orvosok számára ahhoz, hogy a szívbetegség megelőzésével és az egészséges életmóddal kapcsolatban érthető és hasznos útmutatást adhassanak betegeiknek. A cikk elsősorban a szívbetegségek szempontjából fokozottan veszélyeztetett betegek kezelőorvosaihoz szól, és szándékosan íródott dogmatikus egyszerűséggel, hogy üzenete világos és egyértelmű legyen. Minden egyes érintett témáról könyveket lehetne írni.