Már hat hetes, átlagosan másfél órás alváshiány is fél kilogrammos súlygyarapodást okozhat.

A nyaki artéria intima-media vastagsága (cIMT) a szív szerkezetének és működésének változásait jelzi, és összefügg a kardiovaszkuláris kimenetelekkel.

A szívkímélő sugárterápia esetén a bal elülső leszálló (LAD) koszorúérre ható maximális dózis jelzi a hosszú távú szívkockázatot.

Összefüggés mutatható ki a szív-érrendszeri állapot és a csonttörések megemelkedett kockázata között a menopauzát követő időszakban.

Egy új MRI-rendszer még a tünetmentes személyeknél is képes a kockázat megállapítására - mindössze három perc alatt.

Szignifikánsan növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát a szabad szemmel nem látható, BMI-vel nem kifejezhető, rejtett zsigeri zsírszövet.

Bakteriális eredetű nátriumcsatornák segítenek a szívizom regenerációjában.

A rendkívül ritka, genetikai eredetű, gyógyíthatatlan betegség kutatásában most először sikerült megfelelőnek tűnő gyógyszercélpontot azonosítani.

 A tüdő- és szívbetegségek szoros összefüggését anatómiai és funkcionális okok is magyarázzák. A mellkasban helyezkedik el mindkét szerv – erre utal a cím: a „ház” a mellkas, és csak akkor lesznek „jó szomszédok”, ha mindkettő optimálisan teljesíti a feladatait. Azonban károsodásuk kihat a szervezet egészére is, mivel az oxigén biztosítása a tüdő feladata, de azt a keringés szállítja el a sejtekhez, amit a szív irányít. Együttes megbete­gedésüket korábban társbetegségnek hívtuk, most a szindémia kifejezés használatos.

A fogamzásgátló módszerek közül az orális fogamzásgátló készítmények terjedtek el a legszélesebb körben, és azok közül is leginkább az ösztrogént és progeszteront egyaránt tartalmazó, kombinált orális fogamzásgátlók. Vannak azonban olyan társbetegségek és állapotok, amikor ezek helyett in­kább a kizárólag progeszteront tartalmazó készítmények szedése ajánlott.