Az alattomos zsigeri zsírszövet

A Communications Medicine folyóiratban október 17-én jelent meg a McMaster University kutatóinak tanulmánya, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a hasüreg mélyén és a májban megbúvó zsírszövet – még látható túlsúly hiányában is – csendben károsíthatja az artériákat. Ezek az eredmények megkérdőjelezik a testtömegindex (BMI) hagyományos szerepét az elhízás megítélésében, és új megvilágításba helyezik a rejtett zsírnak a szív- és érrendszeri kockázatokhoz való hozzájárulását.

A zsigeri (rejtett) zsír, amely a belső szerveket veszi körül, valamint a májban tárolt zsírszövet már korábban is ismert volt arról, hogy növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázatát, ugyanakkor az artériák állapotára gyakorolt hatása kevésbé volt tisztázott. A mostani vizsgálat során a kutatók több mint 33 ezer felnőtt képalkotó vizsgálatát (MRI-felvételek) elemezték Kanadában és az Egyesült Királyságban, és azt találták, hogy a zsigeri és a májzsír szoros összefüggést mutat a nyaki verőerek falának megvastagodásával és plakkos elzáródásával. Ezek az artériák látják el vérrel az agyat, és szűkületük a stroke és a szívinfarktus egyik legfontosabb előrejelzője.

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy még a klasszikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok – például a koleszterinszint és a vérnyomás – figyelembevételével is kimutatható, hogy a zsigeri és májban tárolt zsírszövet növekedése önállóan hozzájárul az érfal károsodásához. Russell de Souza, a tanulmány társszerzője szerint ezek az eredmények nemcsak az orvosok, hanem a lakosság számára is figyelmeztető jelként szolgálhatnak.

A kutatócsoport két nagy populációs adatbázist használt fel: a Canadian Alliance for Healthy Hearts and Minds (CAHHM) és a UK Biobank MRI-felvételeit elemezték a zsíreloszlás és az artériás állapot összefüggéseinek feltárása céljából. A zsigeri zsír következetesen összefüggést mutatott a carotis plakkok kialakulásával és az érfal megvastagodásával, míg a májzsír ugyan gyengébb, de statisztikailag szintén szignifikáns kapcsolatot mutatott. Fontos megállapítás, hogy ezek az összefüggések akkor is fennálltak, amikor az életmódbeli és anyagcsere-kockázati tényezőket statisztikailag kontrollálták.

A tanulmány klinikai szempontból rámutat arra, hogy az elhízás megítélésében túl kell lépni a BMI és a derékkörfogat mérésén, és szükség van képalkotó vizsgálatokon alapuló zsíreloszlás-elemzésre. A középkorú felnőttek számára pedig emlékeztetőül szolgál arra, hogy a rejtett zsír – nem csupán a látható túlsúly – csendben, alattomosan növelheti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Sonia Anand, a tanulmány levelező szerzője kiemelte, hogy a zsigeri és májzsír jelenlétét nem lehet pusztán külső megjelenés alapján megítélni. Ez a zsírszövet metabolikusan aktív és veszélyes, gyulladást okoz, és károsítja az artériákat még azoknál is, akik nem tűnnek túlsúlyosnak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy újragondoljuk az elhízás és a kardiovaszkuláris kockázat értékelésének módszereit.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study: Hidden fat inside the abdomen and liver may damage arteries

Visceral adipose tissue and hepatic fat as determinants of carotid atherosclerosis

Irodalmi hivatkozás:

de Souza, R.J., et al. (2025). Visceral adipose tissue and hepatic fat as determinants of carotid atherosclerosis. Communications Medicine. doi.org/10.1038/s43856-025-01123-y