Egy kettős SGLT1/2-gátló az SGLT 2-gátlók eddig már megismert kedvező kardiovaszkuláris és renális hatásai mellett újabb súlyos betegségekkel szemben is védelmet nyújthat.

Az American College of Cardiology és az American Heart Association február 27-én új irányelvet adott ki az akut koszorúér-szindrómák kezeléséről.

Az elhízott és szív- és érrendszeri betegségben szenvedők nagymértékű súlygyarapodása és súlycsökkenése növeli a halálozás kockázatát.

A tumor nekrózis faktor gátlókkal kezelt Bechterew-kóros betegekben körülbelül 30%-kal alacsonyabb volt a kardiovaszkuláris események kockázata, mint az ilyen szerekkel nem kezelteknél.

A HOST-EXAM vizsgálat poszt hoc elemzése szerint a klopidogrél monoterápia előnyös hatása az aszpirin monoterápiával szemben a perkután koronária beavatkozáson (PCI) átesett és 6-18 hónapig eseménymentes maradt duális antitrombocita terápia (DAPT) alatt álló betegeknél következetes, függetlenül a vérzési kockázattól vagy a PCI összetettségétől.

Ritkábbak a COVID megbetegedést követő szív-érrendszeri szövődmények a 0-ás vércsoportú személyeknél.

Gyulladásos reumatológiai kórképekben felgyorsult atherosclerosis, vala­mint fokozott kardiovaszkuláris (KV) morbiditás és mortalitás figyelhető meg. Az atherosclerosis kialakulásában a szisztémás gyulladásos és autoimmun jelenségek szerepe az elsődleges, ugyanakkor a hagyományos rizikófakto­rok hatása is jelentős. Ezért az ilyen betegeket, még KV betegség hiányában is, rendszeresen szűrni kell az elterjedt rizikófelmérő pontrendszerek vala­melyikével. Ahagyományos vaszkuloprotekció mellett elsődleges elérni az alapbetegség remisszióját gyulladáscsökkentőkkel és betegségmódosító szerekkel. Az ismert „testsúlyparadoxon” és „lipidparadoxon” miatt a test­súlyt, a vérzsírokat és azok változását csak a gyulladásos aktivitás vissza­szorítása után javasolt mérni. A nem invazív ultrahangos technikák is segít­hetnek a pontos rizikófelmérésben. Arthritisekben a nem atherosclerotikus szívbetegségek közül megnő az aritmiák, hipertónia, szívelégtelenség és vénás tromboembóliás betegségek rizikója is. Fontos ismernünk, hogy az alapbetegség mellett az alkalmazott reumatológiai gyógyszerek hogyan befolyásolják e szív- és érrendszeri kórállapotokat. Mindezzel kapcsolatban az EULAR több ajánlást fogalmazott meg. Ennek hazai adaptációja, valamint a téma kardiovaszkuláris konszenzusba való beemelése is megtörtént.

Nem biztos, hogy tanácsos abbahagyni a hosszú távú béta-blokkoló terápiát azoknak a betegeknek, akiknek a kórtörténetében szívinfarktus szerepel és a bal kamra funkciója megmaradt, figyelmeztetnek a kutatók.

A biológiai gyógyszerek a kardiovaszkuláris események kockázatát is csökkenthetik a reumatoid artritiszes betegeknél.

A magasabb nyugalmi pulzusszám nem dialízisfüggő krónikus vesebetegségben növeli a szív- és érrendszeri események fokozott kockázatát.