A kismedencei gyulladás a nők felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés, melynek két leggyakoribb kórokozója a Neisseria gonorrhoeae és a Chlamydia trachomatis. Diagnosztikája a klinikai tünetekre és a kórokozók kimutatására épül. Jelentősége a hosszú távú következmények, a méhen kívüli beágyazódás, a meddőség, a krónikus kismedencei fájdalom kiala­kulásában rejlik. A kezelés kellő időben történő elkezdése a szövődmények arányát csökkenti. A legújabb szakmai irányelvek összefoglalják a hatékony ambuláns és fekvőbeteg kezelés módszereit és a megelőzés jövőbeli irányait.

A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

Ismét szülészeti szimpóziumot szervezett az Orvostovábbképző Szemle szerkesztősége, melyben szakított azzal a hagyo­mánnyal, hogy a szülészet aktuális kérdé­seinek boncolgatása az úgynevezett nagy terhességi kórképek – a koraszülés, a méhen belüli növekedés lemaradása, a terhességi magas vérnyomás spektrum és a terhességi cukorbetegség – új eredményeinek ismerte­tésére szorítkozik. Helyette olyan gyakorlati kérdések elemzésére vállalkozott, melyek gyakoriságuknál fogva (láz- és fájdalom­csillapítás a terhességben) vagy az utóbbi időben megszaporodó kihívások miatt (antipszichotikumok alkalmazása a váran­dósságban) tartanak igényt a társszakmák érdeklődésére, vagy éppen csak a napjaink­ra megteremtett diagnosztikus lehetőségek következtében szinte új kórképnek számító betegség (terhességi cholestasis) megtár­gyalására nyújt lehetőséget.

Új vagy nem várt biztonságossági kockázat a DMF terhességre gyakorolt hatásával kapcsolatban nem merült fe.

Új vagy nem várt biztonságossági kockázat a DMF terhességre gyakorolt hatásával kapcsolatban nem merült fe.

Egy nagy formátumú magyar orvos, a gyógyíthatatlan betegségével hősiesen és méltósággal küzdő Czeizel Endre 2015. augusztus 10-én hajnalban, 81 éves korában elhunyt. Szülész-nőgyógyászok között ő volt a genetikus, a genetikusok között az epidemiológus, az epidemiológusok között a szülész-nőgyógyász. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a genetikai ismeretek és a genetikai tanácsadás népszerűsítésében a televízió képernyőjén, előadásaiban és könyveiben. Magával ragadó előadásmódja, retorikája és ismeretanyaga sokak számára az etalont jelentették. Tudományos munkásságából a teratológiai írásai érdemelnek külön említést, továbbá részese volt több más magyar kollégájával a Medical Research Council nemzetközi multicentrikus tanulmányának, mely világossá tette, hogy a vitaminok közül a folsav periconceptionalis pótlása az, amely a magzati velőcső-záródási rendellenességeket jelentős mértékben képes megelőzni. A közös célokért elszántan küzdő pályatársak voltunk, a kölcsönös megbecsülés és a korrekt szakmai együttműködés volt a meghatározó kapcsolatunkban. Emlékének ápolása a szülész-nőgyógyászok és a genetikusok számára tiszteletteljes kötelesség.

Az Eurycoma longifolia Jack népi gyógyászatban használt libidófokozó kivonata patkányokon végzett teratológiai vizsgálat alapján további, humán klinikai vizsgálatokra alkalmasnak, biztonságosnak tekinthető.