Az obez páciensek iránti előfeltevések gyakran ellenérzéseket szülnek a szakemberekben és az empatikus ellátás akadályát képezik. Az indokolatlan gondolatok felismerése és átkeretezése elősegíti a hatékonyság növelését az életmódváltás támogatásában.

A holland Lifelines multidiszciplináris, prospektív, populáció alapú, obszer­vációs kohorszvizsgálat digitális COVID-19-kérdőívek segítségével elemezte az egészségi állapotot és egészséggel kapcsolatos viselkedést. A 18 éves vagy annál idősebb résztvevőktől gyűjtött adatok alapján a COVID-19- fertőzéssel diagnosztizált betegek 23 szomatikus tünetének longitudinális dinamikáját elemezték.

Egy új szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a nem alkoholos zsírmájbetegségben (NAFLD) szenvedő betegek májának zsírtartalmát a testmozgás -még fogyás hiányában is- jelentősen képes csökkenteni.

Egérkísérletekben azt találták, hogy a cukor megbontja a mikrobiomot és az immunműködést, ami metabolikus eltérésekhez vezet.

Egy retrospektiv vizsgálat szerint az LDL-szint megfelelő szintre való csökkentése ellensúlyozni képes a magas lipoprotein(a) szinttel járó kardiovaszkuláris kockázatokat.

A nemzetközi Precision Health Session in Oncology keretében a szakértők részletesen foglalkoztak a rák és az életmód összefüggéseivel kapcsolatos legújabb eredményekkel, melyek alapján ismételten javasolják a testmozgást.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) törzskönyvezte a mavacamtent (Camzyos, Bristol Myers Squibb) a NYHA (New York Heart Association) II-es és III-as osztályba sorolt obstruktív hipertrófiás kardiomiopátiában (oHCM-ben) szenvedő felnőtt betegek funkcionális kapacitásának javítására és tüneteik enyhítésére.

Az American Heart Association (AHA) azt közölte, hogy az egyre gyakoribb és rendszerint aluldiagnosztizált nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) az arterioszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek (ASCVD) független kockázati faktora.

Új kutatások szerint az egészséges táplálkozás, a testedzés, a kognitív gyakorlatok segítségével nem csak az élet hosszabbodik meg, hanem a demencia kezdete is későbbre tolódik.

Egy több mint 2000 résztvevős vizsgálatban kimutatták, hogy a napi legalább 7000 lépés gyaloglás középkorú felnőtteknél akár 70%-kal is csökkentheti a halálozást.