Cukor és immunműködés
Egérkísérletekben azt találták, hogy a cukor megbontja a mikrobiomot és az immunműködést, ami metabolikus eltérésekhez vezet.
Az immunrendszer kb. 70%-a bélben található. A bél immunsejtjei kölcsönhatásban vannak a mikrobiommal – a bélben élő baktériumokkal és gombákkal – ezért a táplálkozás közvetlen hatással van az immunrendszer egészséges működésére. A Cell folyóiratban most megjelent, egereken végzett új vizsgálat szerint a táplálék cukortartalma közvetett módon a kritikus jelentőségű immunsejtek elvesztésére vezet. A cukor az immunsejteket támogató baktériumokkal szemben a haszontalan baktériumok szaporodását segíti, ezáltal felborul a mikrobiom egyensúlya. Egy új vizsgálat szerint egerekben a cukor fogyasztása a fontos immunsejtek elvesztéséhez vezet.
Cukor vs. filamentosus baktériumok
Egy egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy a cukor által támogatott baktériumok kiszorítják a szegmentált filamentosus baktériumokat (SFB-ket). Ez a baktériumtípus rágcsálókban, baromfiban és halban található meg, hiányában csökken a Th17 sejtek száma. A magas cukortartalom elősegíti a Faecalibaculum rodentium-nak nevezett faj szaporodását, ami kiszorítja és legyőzi a bél filamentosus baktériumait. A magas cukortartalom a bélfal károsodását okozza, ami miatt a filamentosus baktériumok szaporodását gátló gyulladás indul meg, különösen azért, mert ezek a baktériumok szorosan a bélfal mellett szaporodnak. Ezzel ellentétben a F. rodentium baktériumok érintetlenül növekednek itt.
Amint bizonyos baktériumok a cukrot metabolizálják, szaporodási előnyük lesz a többi baktériummal szemben. A cukor mellett a prebiotikumok (rostok, aminosavak, zsírsavak, vitaminok, ásványi anyagok) szintén képesek befolyásolni a bél baktériumait.
A kísérlet menete
A kutatók 5 hetes hím egereken kezdték vizsgálataikat. A kísérlet megindítása előtt két héttel SFB baktériumokat telepítettek az egerekbe, amelyek meglétét közvetlenül a vizsgálat megindítása előtt ellenőrizték. Az egereket ezután – a „nyugati típusú” - magas zsír- és magas cukor-tartalmú táplálékkal etették. 4 hét alatt az egerek meghíztak, glukóz intoleranciájuk és inzulin-rezisztenciájuk alakult ki. Ekkor az egerek SFB helyét az F. rodentium baktérium vette át, a Th17-es sejtek száma csökkent.
Amennyiben az egerekbe SFB-t telepítettek és magas zsírtartalmú, de alacsony cukortartalmú diétára fogták, akkor a Th17 sejtek száma fennmaradt. Ha az egerekbe nem telepítettek SFB-t, de nyugatí típusú étrenden tartották őket, akkor az egerek híztak és diabetesük keletkezett, ami azt jelzi, hogy az SFB milyen fontos a Th17-es sejtek fennmaradásában. Ezek az információk nagyban hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy a cukor milyen szerepet játszik a mikrobiomban és az immunrendszerben.
A szerzők szerint a Th17 sejtek hatásai emberben is fennállhatnak és a túlzott cukor- és zsírbevitel ülő foglalkozású egyéneknél hozzájárul az elhízáshoz, mely végül metabolikus szindrómához vezet. Ugyanakkor más mechanizmusok is szerepet kaphatnak, pl. a fizikai aktivitás, a testgyakorlás, de ezeket nem vizsgálták.
A szegmentált filamentosus baktériumokat (SFB-ket) egerekben vizsgálták, ezek viszont nincsenek az emberi bélrendszerben. Ilyen módon az eredmények emberre történő alkalmazása nyitott kérdés marad. Bár van egy kevés adat, ami az emberre való alkalmazás mellett szól, azonban további vizsgálatok szükséges ennek bizonyítására, mivel jelentős eltérések vannak az egér és az ember mikrobiotája között.
Forrás:
Beman R. Fact checked by Hannah Flynn. Sugar disrupts microbiome and immune function, leading to metabolic disorders. MedicalNewsToday, September 6, 2022.
