A parazitafertőzések és a mikrobiom összefüggése
Egy 575 fő bevonásával lefolytatott kameruni vizsgálat szerint a bélparaziták jelenléte szoros korrelációt mutat a bél mikrobiom-szerkezetével. A megfigyelés alapján felvetődik, hogy a mikrobiom módosításával mérsékelhető lehet a parazitainfekciók kockázata.
A szakértők adatai szerint a világ lakosságának csaknem egynegyede fertőződött valamilyen bélparazitával. A tényleges gyakorisági adatokat az emberek genetikai sokfélesége nagyobb mértékben befolyásolja, mint az éghajlat, az étrend, a baktériumok vagy a vírusok.
Az iparilag fejlett országokban - elsősorban a higiénés viszonyok javulásának köszönhetően - összességében viszonylag ritka a gyomor-bélrendszeri paraziták előfordulása. A tradicionálisabb életmódot követő vidéki populációkban ugyanakkor a bélrendszeri paraziták a mindennapi élet velejáróinak tekinthetők, és a fejletlenebb országokban is meglehetősen gyakori a galandféreggel vagy szalagféreggel történő fertőződés. Arról azonban eddig viszonylag kevés adattal rendelkezünk, hogy a paraziták jelenléte milyen hatással van a bélrendszer állapotára vagy még pontosabban az ott élő „jó” baktériumokra.
A Genom Biology című lapban most nyilvánosságra hozott vizsgálatukban a Pennsylvania Egyetem kutatói a mikrobiom és a parazitafertőzések közötti összefüggéseket elemezték a közép-afrikai régióban fekvő Kamerunban. Azt találták, hogy a paraziták bélrendszeri jelenléte szoros korrelációban áll a bél mikrobiomjának összetételével. Egyes esetekben a mikrobiom alapján 80%-os pontossággal előre jelezhető a bélrendszeri paraziták jelenléte.
A mikrobiomot alkotó bélbaktériumok alapvető szerepet játszanak a szervezet működésében, például védenek a patogénekkel szemben, lebontják az tápanyagokat és vitaminokat állítanak elő. A most közzétett vizsgálatba 575 résztvevőt vontak be Kamerunból a hasznos baktériumok és a parazitafertőzések közötti összefüggések feltárására. A résztvevők kilenc különböző faluból származtak, melyek a tipikus életstílust tekintve eltértek egymástól. A Mboro Fulani nevű falu lakói például állattartással foglalkoznak, ezért étrendjük húsban és tejtermékekben gazdag, míg Baka vagy Bagyeli esőerdőben élő lakói inkább halászó-gyűjtögető életmódot folytatnak.
A kutatók hat hónapon keresztül gyűjtöttek széklet- és vérmintákat a résztvevőktől a bélbaktériumok összetételének elemzéséhez. Tesztet végeztek a HIV és malária fertőzöttség, valamint a véren és a bélrendszeren keresztül fertőzni képes egyéb paraziták kimutatására. Összehasonlításként feltérképezték egy kisebb létszámú kohorsz mikrobiomját az Egyesült Államokból is. Később minden olyan személy számára kezelést biztosítottak, akinél parazitafertőzés igazolódott.
A szerzők a kameruni résztvevők csaknem 40%-ánál egynél több parazitával történt fertőződést igazoltak. A multiplex parazitafertőzések valószínűsége a halászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségekben bizonyult a legmagasabbnak. Leggyakrabban fertőzött talajjal terjedő paraziták jelenlétét tudták kimutatni, melyeket összességében ANTS rövidítéssel jelölnek (Ascaris lumbricoides, Necator americanus, Trichuris trichiuraés Strongyloides stercoralis).
A parazitaanalízis eredményeit a mikrobiomra vonatkozó adatokkal összevetve azt találták, hogy az adott személy mikrobiomja 80%-os pontossággal alkalmas annak előrejelzésére, hogy áll-e fenn az ANTS csoport által okozott infekció. A mikrobiom összetétele alapján az is megmondható volt, hogy az adott személy Kamerunból vagy az Egyesült Államokból származik-e, valamint következtetni lehetett az adott személy életmódjára vonatkozóan is.
A parazitainfekciók különösen a Bacteroides csoportba tartozó bélbaktériumok jelenlétével mutattak összefüggést, melyek fontos szerepet játszanak az emésztésben és az immunműködésekben.
Bár egyelőre még nyitott kérdés, hogy a paraziták megváltoztatják-e a mikrobiomot, vagy a mikrobiom összetétele befolyásolja-e a parazitafertőzés létrejöttének kockázatát, a most feltárt összefüggések további kutatások alapjául szolgálhatnak. Tisztázandó az is, hogy a mikrobiom változik-e az idővel, illetve részletesebb adatok nyerhetők a táplálkozás esetleges befolyásoló hatásáról is. A szerzők olyan, a mikrobiommal összefüggő marker azonosítását remélik, mely hasznos lehet a jelen lévő patogének előrejelzésében, illetve annak felderítésében, hogy milyen kölcsönös kapcsolat áll állhat fenn a mikrobiom és az immunrendszer között.
