Mediterrán diéta, bél mikrobiom és egészség
Egy öt európai országban végzett felmérés igazolta, hogy a mediterrán étrend kedvezően befolyásolja a bél mikrobiom összetételét, és ezúton hat jótékonyan az egészségi állapotra.
A betegségekre való fogékonyság az életkorral növekszik és számos élettani folyamatot érinthet. Enyhe krónikus gyulladások jelennek meg, csökken a kognitív funkció, fogy az izomtömeg (sarcopenia), krónikus betegségek: diabetes, hipertónia, atherosclerosis alakulhatnak ki. Az esendőség (frailty) magakadályozásának – de legalább késleltetésének – egyik útja a mediterrán étrend követése (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, magvak, oliva olaj, halak fogyasztása, a vörös húsok, a tejtermékek és a telített zsírok fogyasztásának kerülése).
A Gut c. folyóiratban 2020. februárjában online megjelent multicentrikus tanulmány szerint legalább egy évig mediterrán étrendet (MedDiet) követve javul a felnőttek béltraktusának mikrobiom összetétele, csökken a betegségekkel szembeni esendőségük és javul az általános egészségi állapotuk.
A 2013-ban közölt NU-AGE diétás vizsgálatban öt európai országban (Lengyelország, Hollandia, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság) több mint 1200 személyen tanulmányozták a MedDiet hatását: az étrendhez leginkább ragaszkodóknál javult az általános kognitív képesség és a memória, csökkent az osteoporosis, javultak a veleszületett immunfunkciók, a vérnyomás, és az erek rugalmassága is.
A Dr. Paul W. O’Toole (University College Cork, Írország) és munkatársai mostani vizsgálatában a NU-AGE projektben résztvevő személyek közül 612-en vettek részt. Random kiválasztás alapján 323 személy (141 férfi, 182 nő) a NU-AGE MedDiet-et fogyasztotta 12 hónapon keresztül, míg a kontroll csoportot 289 személy (145 férfi, 144 nő) alkotta (clinicaltrials.gov NCT01754012), esetükben nem volt étrendi utasítás. A mediterrán-stílusú étrend természetesen zöldségekből, gyümölcsökből, teljes kiőrlésű magokból, hüvelyesekből, halból állt, és vörös húsokat, tejtermékeket, alkoholt, cukrot lehetőleg nem tartalmazott. A vizsgálat indítása előtt a résztvevők igen részletes orvosi vizsgálatokon estek át, melyek alapján a betegségekre való fogékonyság szerint csoportokra osztották őket: nem fogékony, nem esendő (non-frail) és előbb-utóbb esendővé váló (pre-frail) kategóriákat alakítottak ki. Igen részletesen felmérték a vizsgált személyek belének mikrobiomját (székletmintából mikrobiális DNS, 16S rRNS gén szekvenálás, stb.), majd a vizsgálat során ezt ismét ellenőrizték.
A vizsgálók 12 hónap elteltével azt tapasztalták, hogy a MedDiet-hez leginkább ragaszkodó vizsgálati személyeknél a kontroll személyekhez képest lényegesen nagyobb lett a belek mikrobiomjának változatossága. A mikrobiom változatosságának növekedésével együtt járt az esendőségi (frailty) markerek javulása, növekedett a kéz szorítóereje, nőtt a gyaloglás sebessége, javultak a kognitív funkciók. A mikrobiom változatosságával összefüggésben csökkent a gyulladásos markerek (köztük a C-reaktív protein és az interleukin 17) szintje. Ezek a különbségek az olyan egyéb tényezők mint pl. az életkor, vagy a testtömeg-index figyelembe vétele után is megmaradtak. A MedDiet-en lévő személyekben (intervenciós csoport) a változatosabb bakteriális populáció több rövid-láncú zsírsavat (SCFA, short-chain fatty acid) termelt, ami kedvezőbb egészségi adatokat eredményezett. Ezzel ellentétben a kontroll csoportba tartozó, normál nyugati étrendet követő csoportnál a diétás beavatkozás során csökkent a bakteriális populáció változatossága, és szervezetükben káros hatásokat (pl. inzulin rezisztenciát és nem alkoholos zsírmájat) eredményező epesavak termelődtek.
A vizsgálatokat végzők szerint a mikrobiom változatossága valószínűleg az alapvető táplálékok (rostok, vitaminok, C-vitamin, thiamin, réz, vas, mangán) fokozott bevitelének köszönhetően alakul ki. Meg kell jegyezni, hogy a különböző országokból származó személyek mikrobiomja a kiinduláskor lényegesen eltért, de a MedDiet-et fogyasztóknál gyakorlatilag azonossá vált, ami arra utal, hogy ezek élelmiszerek alapvetőek mindenütt – függetlenül attól az országtól, ahol a vizsgált személy él.
A szerzők szerint a MedDiet előírásai szerinti táplálkozásnak köszönhetően megváltozik a bél mikrobiota összetétele, speciális alkotóelemei, javul az ellenállóképesség, javulnak a kognitív működések és enyhül a gyulladásos státusz. Kutatások igazolták, hogy a bél mikrobiom változásai jelentős befolyással vannak pl. a koronária betegségek, a kolorektális rák és a gyulladásos bélbetegségek kialakulására.
A vizsgálók tisztában vannak a fenti, csak megfigyelésen alapuló tanulmány korlátaival és azzal, hogy sok idős embernél a mediterrán diéta – pl. a fennálló betegségek miatt – nem kivitelezhető. A táplálkozás, a mikrobiom és a gazdaszervezet egészségi állapotának összefüggése komplex jelenség, melyet sok-sok tényező befolyásol. A tanulmány mindenesetre rámutat arra, hogy a bél mikrobiom a táplálkozással befolyásolható, és ezen keresztül hatással lehetünk az öregedés folyamatára.
Források:
