Nem alkoholos zsírmáj és kardiovaszkuláris kockázat
Az American Heart Association (AHA) azt közölte, hogy az egyre gyakoribb és rendszerint aluldiagnosztizált nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) az arterioszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek (ASCVD) független kockázati faktora.
Az NAFLD mértéke az obesitas és a metabolikus szindróma prevalenciájának növekedésével egyre gyakoribbá válik, a Föld felnőtt lakosságának akár 25%-át is érintheti. Dr. P. Barton Duel (Knight Cardiovascular Institute, Oregon Health & Science University, Portland) és szerzőtársai az Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology-ban 2022. április 14-én hangsúlyozták:„fontos lenne korán észrevenni és kezelni a betegséget, mivel az NAFLD a krónikus májkárosodás és a kardiovaszkuláris betegségek kockázati faktora”. Az NAFLD-es betegek leginkább arterioszklerotikus kardiovaszkuláris betegségben (ASCVD-ben) halnak meg.
A közlemény összefoglalja az NAFLD kockázati faktorait és patológiáját, az ASCVD-vel való kapcsolatát, a szűrés és a kezelés lehetséges eszközeit, valamint a beavatkozás lehetőségeit. Fokozott figyelmet kell szentelni az NAFLD-re és monitorozására, a szűrés és a kezelés eszközeihez való hozzáférésre, fel kell világosítani az embereket a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges életmód-változtatásokról.
A CVD kockázat rejtett faktora
A specifikus próbák elvégzéséig az NAFLD jellemzően néma marad egészen addig, amíg az állapot már előrehaladottá válik és potenciálisan már visszafordíthatatlan májkárosodás alakul ki. A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az alanin aminotranszferáz (ALT) és az aszpartát aminotranszferáz (AST) értékek mérése nem lehet elegendő az NAFLD és a nem alkoholos steatohepatitis (NASH) kimutatásához, mivel gyenge szenzitivitásuk és specificitásuk miatt a normál tartományban – a normál tartomány fölső határának közelében - maradhatnak NAFLD-ban és különösen NASH-ban szenvedő betegeknél is.
A NAFLD és a NASH diagnózisának arany standardja a májbiopszia lenne, viszont az eljárás drága, ráadásul emeli a komplikációk kockázatát. Az NAFLD és NASH diagnózisához új módszerekre van szükség, a ma is rendelkezésre álló lehetőségeket - mint pl. az ultrahangos vibrációval kontrollált tranziens elasztográfia („FibroScan”) – inkább a betegség stádiumának meghatározására és követésére használják, nem a primer diagnózisra. A legtöbb betegnél a steatosis hepatis nem megy át NASH-ba, cirrhosisba, vagy májdaganatba, de egyes esetekben mégis megtörténik. Mivel nehéz előre megmondani, hogy melyik betegeknél fog a helyzet progrediálni, a képalkotó eljárások és lehetőség szerint a májbiopszia kombinálása szükséges a betegség súlyosságának és progressziójának monitorozásához. A máj rutin ultrahang vizsgálata kimutatja a steatosist, de nem képes megállapítani a steatosis kiterjedését, vagy éppen kizárni a hepatikus steatosist.
Életmód változtatás
A szakértők szerint az NAFLD diabetes mellé társuló, vagy diabetes nélküli inzulin-rezisztenciával, obesitassal (különösen zsigeri adipositassal), metabolikus szindrómával, dislipidémiával együtt fordul elő. Monogenetikus, vagy poligenetikus faktorok szabályozzák a NAFLD kialakulásának és a NASH progressziójának kockázatát. Az NAFLD számos kockázati faktora egyben az ASCVD kockázati faktora is, ezért amikor felmérjük az ASCVD kockázatát, az NAFLD-t „kockázatfokozó tényező”-nek kell tekinteni.
NAFLD-s betegeknél alapvetően fontos az életmód megváltoztatása: a táplálkozás megváltoztatása, a fizikai aktivitás növelése, a fogyás és az alkohol kerülése. Sok betegnél a testsúly 5%-10%-os csökkentése képes megfordítani a máj steatosisának folyamatát és stabilizálni, vagy enyhíteni tudja a NASH-t. Ugyanakkor a cél elérése gyakran igen nehéz. A további kezelési lehetőség a többi között az inzulinérzékenység javítása, a hiperglikémia enyhítése és a triglicerid-szint csökkentése.
Az NAFLD ellátásában szerepet kap az egészséges táplálkozás, a rendszeres testgyakorlás, a fogyás (vagy a hízás elkerülése), melyek mind értékesek mindannyiunk egészsége szempontjából is – akár van NAFLD-nk, akár nincs. A gyógyszeres lehetőségek egyike a glukagon-like peptid-1 receptor agonisták adása, amelyek a kedvezőbb glikémia, a testsúly-csökkentés és a nagy kardiovaszkuláris mellékhatások kockázatának csökkentése révén „szerényen” javíthatnak az NAFLD-n. A legújabb, kifejlesztés alatt álló szerek az NAFLD patogenezisének különböző lépéseibe képesek beavatkozni, azonban kevésbé hatásosak, és közülük számosnak a toxicitása akadályozza használatát.
A tanulmány szerzői kijelentették, hogy „az NAFLD fontosságának ismeretében remélhetően könnyebbé válik az NAFLD szűrése és monitorozása és javulnak a kezelés lehetőségei, és a NASH, valamint a még súlyosabb májbetegségek prevalenciájának növekedése meggátolható, az ASCVD mellékhatások elkerülhetők.”
Forrás:
Brooks M. AHA issues first scientific statement on NAFKD and CVD. Medscape Medical News. April 14, 2022.
Duell PB, Welty FK, Miller M, et al. Nonalcoholic fatty liver disease and cardiovascular risk: a scientific statement from the American Heart Association. Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology Published 14 Apr 2022. https://doi.org/10.1161/ATV.0000000000000153