A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

A givosirannal most először nyílt lehetőségünk arra, hogy hatékonyan csök­kentsük az akut hepatikus porphyriás betegek súlyos klinikai manifesztációinak („rohamainak”) gyakoriságát (I.b evidenciaszint). A rendkívül költséges kezelés további pozitív hatásai, hogy a betegek kevesebb hem és kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszer (pl. opiát) adását igénylik. Az indikáció felál­lítása és a betegek ellenőrzése minősített porphyria-centrumok feladata.

Agykontroll mellékhatás nélkül – ez a célja egy újfajta eszköznek, ami robotkar mozgatásában segítene végtagbénult embereknek, anélkül, hogy agyműtétre lenne szükség a gondolatolvasó elektródák behelyezéséhez.

Az intrakraniális agy-számítógép interfész fejlődésének legújabb sikere a Lancet-ben olvasható: egy nyolc éve lebénult férfi mindennapi mozgásokra képes neuroprotézisével.

Bár a migrén gyermek- és serdülőkorban gyakran előforduló betegség, felismerése és kezelése a gyermekorvos számára nehéz feladat lehet. A várandós nők és az idős emberek migrénjének kezelése – az adott esetben hatásos és biztonságosan alkalmazható gyógyszerek kiválasztása – szintén nem könynyű. A cikkben a szerzők bemutatják a migrén kezelésének és a rohamok megelőzésének az említett betegcsoportokra vonatkozó sajátosságait. Amigrén elterjedt, a mindennapi tevékenységet gyakran súlyosan korlátozó betegség, amelyet rohamokban jelentkező középsúlyos vagy súlyos fejfájás jellemez. A fejfájáshoz neurológiai, gasztrointesztinális és vegetatív idegrendszeri rendellenességek társulhatnak különféle kombinációkban. A WHO nemrég közzé tett jelentése szerint a migrén az aktivitást legsúlyosabban korlátozó krónikus betegségek közé tartozik, és a súlyos migrénes állapot ugyanúgyakadályozza a beteget napi tevékenységében, mint a tetraplegia, a psychosis vagy a dementia. A migrén prevalenciáját életkori és hormonális tényezők befolyásolják. A migrén az 5–15 éves gyermekek körülbelül 10%-át érinti;2 prevalenciájának 18%-os csúcsértékét a 30–49 éves korosztályban éri el (férfiak: 9%, nők: 27%), majd 65 éves koron túl a prevalencia 5% körüli értékre csökken (férfiak: 2,5%, nők: 7,5%). Gyermek- és serdülőkori migrén A gyermekek primer fejfájásainak hátterében gyakran áll migrén, és az érintettek legtöbbje már a serdülőkor vége előtt átesik az első migrénes rohamon.  A serdülők körében gyakoribb a fejfájás a hétköznapokon (különösen hétfőn, kedden és szerdán), mint hétvégén, és a rohamok inkább a nappali órákban (reggel 6 és délután 18 óra között) fordulnak elő.6 Emiatt a migrén gyakran vezet iskolai hiányzáshoz, és rontja az iskolai teljesítményt. 7 Az emberi kapcsolatok fejlődését is megzavarhatja a betegség, mivel akadályozza a szabadidős, a családhoz, illetve munkához kapcsolódó tevékenységeket. Jóllehet a gyermekkori migrén klinikai jellemzői hasonlók a felnőttek migrénjének jellemzőihez, a diagnózis felállítása nehezebb, mert a gyermekek migrénrohamai gyakran kétoldaliak, és rövidebb ideig tartanak (1–48 óráig a felnőtteknél szokásos 4–72 óra helyett).