Alább a Rutgers School of Dental Medicine fogorvosi karának vezetőjének tanácsait olvashatjuk azzal kapcsolatban, hogyan kerüljük el, hogy fogainkon foltokat okozzon táplálékunk és italunk.  

A hypertonia és a 2-es típusú cukorbetegség együttes jelenlétük felgyor­sítja a célszervkárosodások és a szövődmények fellépését. A folyamat megállítása az optimális vércukorkontrollon túl a célvérnyomás elérésén, a szervvédelemmel bíró vérnyomáscsökkentők alkalmazásán, a diabeteses anyagcserezavart rontó szerek kerülésén és leginkább a pontosan végzett nem gyógyszeres kezelésen múlik. 

Nem csak a közvélekedés, de magát a bizonyítékokon alapuló orvoslás híveként aposztrofáló néhány orvos, így pl. Dr. Niket Sopal gasztroenterológus is listát állított fel az általa vágyfokozónak tartott szerekről.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

A dohányzás a legfontosabb az érrendszert károsító befolyásolható tényezők között. Német kutatók részletes vizsgálatokkal igazolták a dohányzás endotélkárosító hatását, de azt is kimutatták, hogy előzetes vörösborfogyasztással ez a hatás kivédhető.

A Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című lapban közzétett vizsgálat szerint a fehérbor fogyasztása növeli a melanoma előfordulásának esélyét.

Bármilyen, az Alzheimer-kór kezelésében reménykeltő készítmény azonnal nagy nyilvánosságot kap. Egy gondosan tervezett, placebokontrollos vizsgálat a vörösborok rezveratrolját tartalmazó gyógyszert biztonságosnak és jól tolerálhatónak találta, sőt az Aβ40 biomarker szintjének alakulását tekintve hatásosnak is.

A tartós, mértékletes borozgatás hatását randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatban, cukorbetegeken még nem tanulmányozták. Két esztendei vizsgálat tanúsága szerint kiváltképp a vörösbor mérsékelt fogyasztása diabéteszben is biztonságos, és szignifikánsan csökkenti a kardiometabolikus kockázatot.