Mielőtt rágyújtana, vörösborral némileg védheti az ereit

A dohányzás bűnlajstroma elképesztően hosszú: a nemzetközi statisztikák szerint világszerte 6 másodpercenként öl meg valakit, évente csaknem 5 millió embert. A hazai adatok is riasztóak: minden hatodik honfitársunk haláláért a cigaretta tehető felelőssé, ami naponta 77 halottat jelent, és átlagosan 2800 embert minden esztendőben. Ráadásul nálunk a WHO idei jelentése szerint egyre több nő dohányzik, így az Európai Unióban a cigarettázó nők számarányát tekintve a második helyre kerültünk.

A káros hatások megelőzésének egyetlen biztos módja, ha nem dohányzunk, de kiterjedten kutatják világszerte azt a kérdést, hogy milyen módon lehetne ellensúlyozni a cigarettázás veszélyes következményeit. E tekintetben nagy feltűnést keltett egy német kutatók által írt tanulmány, amelyet az American Journal of Medicine közölt. Viktoria Schwarz és munkatársai gondosan tervezett vizsgálatban azt tanulmányozták, hogy a dohányzás ereket károsító hatását a rágyújtás előtt elfogyasztott vörösbor képes-e kivédeni.

A cigarettázás akut módon károsítja az erek belső felszínét, az endotéliumot, vaszkuláris és szisztémás gyulladáshoz vezet, de azt is kimutatták, hogy fokozza a sejtek öregedését. A vörösbor viszont alapvető eleme a szívvédő, mediterrán étrendnek, magas fenoltartalmával tágítja az ereket, kiváltképp a koszorúereket, olyan értágító tényezők felszabadítása révén, mint a nitrogén-monoxid. Homburgban a Saar-vidéki Egyetem munkacsoportja azt vizsgálta, hogy egészséges, nem dohányzó emberek ereiben mi történik, ha cigarettára gyújtanak úgy, hogy előtte isznak, illetve nem isznak vörösbort.

A vizsgálatban 20 fiatal önkéntes vett részt, akik három cigarettát szívtak el ellenőrzött körülmények között, önmagában, vagy gondosan titrált mennyiségű vörösbor elfogyasztása után. A borból annyi került a pohárba, hogy a véralkohol-koncentráció 0,075% lett. Vért és vizeletet vettek a vizsgálat előtt és után, és ezt 18 órán át folytatták. Részletes laboratóriumi vérvizsgálat mellett ELISA módszerrel mérték a vérben a citokineket, a génexpresszió elemzésére immunmágneses módszerrel szeparálták a CD14^+/*/ monocitákat, meghatározták a telomerázakivitást, a mikropartikulumok elkülönítésére fluroeszcens technikát alkalmaztak. A vizeletből nikotinszintmérést végeztek.

Önmagában a dohányzás leukocitózist (p=0,019), neutrofíliát (p=0,001), limfopéniát (p=0,001) és eozinopéniát (p=0,008) okozott. A mikropartikulum-szint mind az endotéliumban, mind a vérlemezkékben, a monocitákban és a leukocitákban emelkedett (p=0,001). Kórosan alakult cigarettázás hatására az interleukin-6 mRNS érték a monocitákban, a tumornekrózis faktor-alfa és az interleukin-1b, illetve az interleukin-6 a plazmában. A dohányzás akutan gátolta a mononukleáris sejtek telomerázaktivitását. A vörösborfogyasztás azonban mind az endoteliális károsodás, mind a gyulladásos eltérések, mind pedig a sejtszintű öregedési tünetek kialakulását teljes mértékben gátolta.

A közlemény összefoglalásában a kutatók hangsúlyozzák, hogy a cigarettázás akutan endoteliális károsodást, vaszkuláris és általános gyulladást okoz nem dohányzó, egészséges személyeken, a vörösboros „előkezelés” pedig ezt teljes mértékben gátolja. Mivel a vizsgálat alanyai valamennyien fiatal, egészséges, nem dohányzó személyek voltak, egyelőre nem tudhatjuk, hogy egy-két pohár vörösbor hatása hogyan érvényesül idős, krónikusan dohányzó személyek szervezetében. Dr. Schwarz kiemeli, hogy eredményeikkel nem kívánják sem az alkalmi cigarettázókat borivásra buzdítani, sem a borozóknak azt javasolni, hogy nyugodtan gyújtsanak rá, de remélik, hogy további tanulmányok tisztázzák a nyitott kérdéseket.