A colorectalis carcinoma az esetek döntő többségében endoszkópos vizsgála­tok során felismerhető prekurzor elváltozások, adenomák malignus transzfor­mációjával fejlődik ki. A folyamat időigényes volta, az érzékeny diagnosztikus és hatékony terápiás lehetőségek miatt optimális jelölt a szekunder prevencióra, ezért a gasztroenterológiai társaságok már évtizedek óta szorgalmaz­zák a populációs szintű szűrés bevezetését. Ennek kulcsfontosságú módszere a colonoscopia, mely a szűrővizsgálatok során átlagosan minden második, az alappopulációban minden negyedik betegnél detektál polypot. Jelen köz­lemény célja ezért áttekinteni és összevetni a vastagbélszűrésre, illetve post-polypectomiás utánkövetésre vonatkozó nemzetközi irányelveket.

A minőségi kolonoszkópián a megfelelő indikációval, kellően előkészített vastagbél teljes egészét aprólékosan áttekintő vastagbéltükrözést értjük, melynek során az összes neoplasztikus lézió teljes egészében eltávolítás­ra került.

A gyomor-bél rendszert érintő egyes daganatos megbetegedések prog­nózisa nagyon rossz. Szűréssel elsősorban a béldaganatok kialakulását lehet hatásosan megelőzni, így ezek a szűrővizsgálatok kiemelten fon­tosak. 

A Seattle Genetics vizsgálati készítménye, a tukatinib biztató hatásosságot és jó tolerálhatóságot mutatott HER2+ áttétes kolorektális rákban a fázis II MOUNTAINEER vizsgálatban.

A vastagbéldaganatok jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelentenek a fejlett országok számára. Elemzésünk célja a vastagbélszűrési pilot program minőségi indikátorainak és teljesítménymutatóinak bemutatása, értékelése. A vastagbélszűrési pilot program 2015-­ben zajlott a Csongrád megyei átlagos kockázatú, 50–69 éves lakosság bevonásával. A feldolgozott adatok az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Szűrési Rendszer Kommunikációs modulból származnak. 21,1%­-os behívási arány (22 130 fő) mellett 51,2%-­os megjelenési és 47,3%­-os részvételi arányt mértünk, a nők magasabb arányú részvételével (p<0,001). A részvételi arány jelentősen elmarad a kívánt 65%­-os szinttől. A nem negatív eredmények aránya (13,1%) meghaladja a nemzetközi referenciaértéket, a kolonoszkópos vizsgálat elfogadása (90,1%) eléri az elvárt szintet. Az elvégzett szűrővizsgálatok számához viszonyítva az adenómák 2,5%-­ot, a malignus elváltozások 0,3%­-ot tettek ki. Az eredményeink rámutattak a szűrési eredmények követésével, rögzítésével kapcsolatos hiányosságokra az OSZR rendszerében, valamint a háziorvos és a diagnosztikai laborok közötti kommunikáció hiányosságaira. Magy Onkol 63:125–132, 2019

Kulcsszavak: vastagbéldaganat, daganatszűrés, részvételi arány, pilot

A fejlett endoszkópos képalkotó technikák segítségével és elterjedésével jelentősen javult a minőségi kolonoszkópia kórjelző pontossága és haté­konysága. Eddig a legtöbb adat a Narrow-band Imaging (NBI) endoszkópok klinikai használatával halmozódott fel. Az NBI endoszkópia és az erre épülő NICE klasszifikáció képzés utáni használata nagy biztonsággal lehetővé teszi a colorectalis polypok neoplasztikus vagy nem neoplasztikus karakterének endoszkópia alatti megítélését, előrejelzését. Az ún. virtuális szövettani vizs­gálat a tényleges szövettani értékelést jelenleg még nem helyettesíti, az észlelt polypokat el kell távolítani.

Az USÁ-ban a fiatalkori kolorektális rákgyakoriság növekedése okán azt javasolják, hogy a szűrés ne csak a fokozott kockázatú személyeknél, hanem mindenkinél kezdődjön 45 éves korban.

Az epekövesség a legköltségesebb gasztrointesztinális betegségek egyike. Kocká­zati tényezői: cukorbetegség, elhízás, női nem, testsúlyingadozás, hormonpótló ke­zelés, orális fogamzásgátlás. Az epekövek legtöbbször tünetmentesek, de a ductus cysticust időszakosan elzárva epekólikát okozhatnak. A tartós fájdalom, a láz és a fehérvérsejt-szaporulat szövődmény gyanúját veti fel. Rendszerint az ultrahang az elsőként választandó képalkotó vizsgálat. Az akut epekólika elsődleges ellátása a fájdalom gyógyszeres enyhítése. Tüneteket okozó és szövődményes epekövesség eseteiben a laparoszkópos kolecisztektómia a választandó megoldás. Kritikus álla­potú betegnél a perkután kolecisztektómia is szóba jön.

Az új ismeretek összegzésével, új szempontok felvetésével eljuthatunk oda, hogy az adatok halmaza minősé­gében is változik, és befolyásolja látás­módunkat. Az új felismerések és ered­mények számbavételekor nem kisebb jelentőségű annak a vizsgálata, hogy ezek kritikus áttekintésekor változik-e vajon a szemléletünk. A sorsfordító, az átalakító, a katarzist is okozó tudo­mányos vagy társadalmi történések legnagyobb hatása talán abban van, hogy új látóteret alakít ki, az eddigi­től eltérő jövőképet tár fel és hosszabb távra, megújult, bizakodásra is okot adó cselekvési irányba fordítja figyel­münket.