Az egészségi mutatók és a bélmikrobiom összetétele alapján rangsorolták a bélflórát alkotó 50-50 legkedvezőbb és legártalmasabb baktériumfajt.

A pescatárius, a vegetáriánus és vegán étrend követése nemcsak egészségügyi előnyökkel jár, hanem a környezetre is a legkisebb hatást gyakorolja.

A közelmúltban két obszervációs vizsgálat eredményei is igazolták az átlagosnál nagyobb arányban növényi eredetű összetevőket tartalmazó étrend kedvező kardiovaszkuláris hatásait.

A növényi alapú étrendek egyik általános, sokszor előkerülő kulcskérdése: „van-e benne elég fehérje”? Az áttekintő közlemény ezt a kérdést helyezi górcső alá az aktuális tudományos ismeretek alapján.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

Az amerikai kardiológusok legújabb megállapítása szerint bár a túl sok koleszterin fogyasztása kétségtelenül káros a szívre, de a koleszterin tartalmú ételeket mérsékelt mennyiségben nyugodtan fogyaszthatjuk.

Ma a metformin a leggyakrabban felírt antidiabetikum, világszerte mint­egy 150 millió cukorbeteg szedi rendszeresen. Közel másfél évtizede ez az elsőként alkalmazandó gyógyszer 2-es típusú diabetes mellitusban több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján. Egyes vélemények szerint még ma sem értékeljük eléggé ezt a gyógyszert, mások kételyeket fogal­maznak meg a metforminkezelés makrovaszkuláris és egyéb előnyeivel kapcsolatban.

A több növényi eredetű táplálékot és kevesebb húst tartalmazó étrend esetén kevesebb cukorbetegség alakul ki.

Az European Congress on Obesity (ECO) 2018-as ülésén elhangzottak szerint a testsúlycsökkentés érdekében viszonylag könnyű áttérni a vegetáriánus, vagy félig vegetáriánus táplálkozásra.

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.