A különböző étrendek környezeti hatásai

Az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban március 1- jén közzé tett felmérés során a kutatók az egyesült államokbeli felnőttek étrendjének környezeti és egészségi hatásaira voltak kíváncsiak. Az országos reprezentatív felmérés keretében több mint 16 000 személy 1 napos étkezési szokásairól tájékozódtak.

A legjobbnak a pescatarian (halakat és a tenger gyümölcseit is fogyasztó vegetáriánus) táplálkozás mutatkozott, ezt követte a vegetáriánus és a vegán étrend. A mindenevő diéták, bár kevésbé egészségesek, általában kedvezőbb környezeti hatásúak voltak, mint a keto és paleo diéták. Mind a keto, mind a paleo diéta általában több állati eredetű élelmiszert és kevesebb növényi eredetűt tartalmaz, mint más népszerű diéták – és mindkettőt „a vérzsírokra gyakorolt ​​negatív hatásokkal, különösen az LDL-koleszterinszint növekedésével hozták összefüggésbe, ami aggodalomra ad okot e diéták hosszú távú egészségügyi következményeivel kapcsolatban”. 

A különböző étkezési szokások környezeti hatásainak elemzése azt mutatta, hogy a vegán étrendnek a legalacsonyabb szénlábnyoma, ezt követi a vegetáriánus és a pescatárius étrend. A mindenevő, a paleo és a keto diéta szénlábnyoma jóval nagyobb, a keto diétáé pedig több mint négyszer nagyobb, mint a vegán étrendé. Az éghajlatváltozás vitathatatlanul korunk egyik legsürgetőbb problémája, és sok ember hajlamos a szénlábnyom csökkentése érdekében növényi alapú étrendre átállni. Dr. Diego Rose (Tulane University School of Public Health and Tropical Medicine, New Orleans, Louisiana) és munkatársai eredményei alapján, ami csökkenti a lábnyomot az általában egészséges is.

Keelia O'Malley, Amelia Willits-Smith és Rose az amerikai felnőttek által fogyasztott népszerű étrendek szénlábnyomának és minőségének meghatározására a folyamatban lévő, országosan reprezentatív National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) 2005–2010-es időszakából emeltek ki 24 órás táplálkozásra vonatkozó adatokat. A képzett kérdezőbiztosok által, validált eszközökkel és módon gyűjtött és rögzített adatokat összevették az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának élelmiszerminták egyenértékűségét tartalmazó adatbázisával, és a résztvevőket ennek alapján hat egymást kizáró kategóriába sorolták: vegán, vegetáriánus, pescatarian, keto, paleo, mindenevő (ebbe a kategóriába soroltak mindenkit, aki nem illett bele az előző kategóriák egyikébe sem).

A diéták környezeti hatását ezután úgy számították ki, hogy több mint 300 áru megállapított üvegházhatású gázkibocsátását (GHGE) összevették a NHANES-en szereplő élelmiszerekkel, majd minden egyes egyénre vonatkozóan összegezték, hogy meghatározzák az 1 napos étrend szénlábnyomát. Az étrendek minőségét az egészséges táplálkozási index és az alternatív egészséges táplálkozási index 2010-es verziói alapján becsülték meg, amelyekben az élelmiszer-összetevőket az egészségre gyakorolt ​​hatásuk alapján pontozzák.

Összességében 16 412 személyt vontak be az elemzésbe, akiknek 52,1%-a nő volt. A legtöbben, a válaszadók 83,6%-a mindenféle ételt fogyasztott, ezt követte a vegetáriánus (7,5%), a pescatárius (4,7%), a vegán (0,7%), a keto (0,4%) és a paleo étrend (0,3%). A legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás a vegán étrend fogyasztása eredményezi, átlagosan 0,69 kg szén-dioxid-egyenérték 1000 kcal-ra vonatkoztatva, ezt követte a vegetáriánus étrend (1,16 kg szén-dioxid-egyenérték 1000 kcal-ra) és a pescatárius étrend (1,66 kg szén-dioxid). dioxid egyenérték 1000 kcal-ra). A legnagyobb szénlábnyomot a mindenevő (2,23 kg szén-dioxid egyenérték 1000 kcal), a paleo (2,62 kg szén-dioxid egyenérték 1000 kcal) és a keto diétánál (2,91 kg szén-dioxid egyenérték 1000 kcal-ra) figyelték meg.

Az étrend minőségét tekintve mindkét étkezési index pontszáma alapján a pescatárius étrend volt a legjobb, ezt követte a vegetáriánus, majd a vegán étrend. A három legalacsonyabb pontszám sorrendje a használt indextől függött, vagy a keto vagy a paleo diétát ítélték a legrosszabb minőségűnek. A mindenevők elemzése azt sugallta, hogy azok, akik a DASH vagy mediterrán diéta szerint étkeztek, azok étrendjének minősége jobb és környezeti hatása jobb volt, mint akik e csoporton belül máshogy táplálkoztak.

A kutatók elismerik, hogy az 1 napos diéták használata alapján igen korlátozott erdemények nyerhetőek, továbbá azt is, hogy bármit is evett az egyén ezalatt a 24 órában, az nem feltétlenül felel meg a szokásos napi étrendjének.

A tanulmányt a Wellcome Trust támogatta.

Forrás:

O’Malley K, Willits-Smith A, Rose D. Popular diets as selected by adults in the United States show wide variation in carbon footprints and diet quality Am J Clin Nutr 1 March, 2023 https://doi.org/10.1016/j.ajcnut.2023.01.009