Az onkológiában főszerepet kapott immun- és target terápiák hatásmecha­nizmusuknak köszönhetően a kemoterápiáktól eltérő mellékhatásokkal rendelkeznek. Gyakran fordul elő bőrtünet, ami rontja az életminőséget, és a kezelés megszakításához, leállításához vezethet, ezért ismerete nél­külözhetetlen az onkológiai betegek ellátása során.

A nem melanoma típusú bőrrákok két leggyakoribb típusa a bazálsejtes és a cutan laphámsejtes carcinoma. Az esetek többségében a diagnózis felállítása egyszerű és a kezelés egy helyi érzéstelenítésben elvégzett sebészi beavatkozásból áll. 

A tirozin-kináz-inhibitorokat ma már széles körben alkalmazzák szolid tumo­rok és hematológiai betegségek terápiájában. Óriási előnyük, hogy elkerülhe­tővé teszik a hagyományos kemoterápiák mellékhatásait, de lehetnek speci­fikus toxikus hatásaik – leggyakrabban dermatológiai és gasztrointesztinális területen; hipotireózis és kardiotoxicitás ritkábban fordul elő. A betegek túlélése és a célzott terápiák alkalmazása között egyértelmű összefüggés van, így a mellékhatások megfelelő ellátása igen fontos a felesleges terápialeállítások és dóziscsökkentések elkerülése érdekében.

Az FDA engedélyezte az Odomo (sonidegib) nevű tablettát a lokálisan előrehaladott bazálsejtes karcinóma kezelésére.

Az összefoglaló a leggyakoribb, keratinocita eredetű bőrdaganatok és a melanóma kezelésében az utóbbi években bevezetett, törzskönyvezett, illetve pozitív I–III. fázisú klinikai vizsgálati eredményekkel rendelkező gyógyszereket tekinti át. 

Az elmúlt 20 esztendő bőrgyógyászati fejlődése hazánkban jól nyomon követ­hető az egyetemi oktató-, betegellátó és kutatóközpontok nagyívű fejlődé­sében, valamint a kísérletes és klini­kai eredmények publikációin keresztül. A III. szintű betegellátást nyújtó közpon­tokban hozzáférhetők az Európában befogadott, legkorszerűbb eljárások, vizsgálatok, biológiai terápiák, fény- és lézerkezelések. Míg az egyetemek vonzereje a fiatalok számára nagy, a bőr-és nemibeteg-gondozó intézetekben dolgozók között idősebbek, sokszor nyugdíjas korúak dolgoznak, és szak­emberhiánnyal találkozunk: jól képzett bőrgyógyászaink iránt van kereslet kül­földön. A szakmában markánsan van jelen a szabadidőben gyakorolt magán­praxis az állami egészségügyi ellátás és az egyetemi munka mellett is, ugyan­akkor egyre több az önálló magánren­delő. A magánszféra nagymértékben a kozmetológia irányába orientálódott.