Egy kis elemszámú klinikai vizsgálatban a hasnyálmirigyrák gyógyításában alkalmazza az mRNS technológiát a BioNTech.

Egy randomizált vizsgálat szerint az intravénás lézeres abláció, a varixok sebészi eltávolítása és a szkleroterápia egyaránt javítja a betegek életminőségét, de hatásosságuk eltérő.

A herezacskó fájdalmas teriméi sürgős kivizsgálást, a here állományán belü­li terimék haladéktalan urológiai beutalást tesznek szükségessé. Herecsavarodásra utal a gyors kezdet, a hányinger és hányás, a magasan elhelyezkedő here; a herék megőrzéséhez 6 órán belüli műtétre van szükség. A here- vagy mellékhere-gyulla­dás tünetei lassabban bontakoznak ki, az ultrahang fokozott vérátáramlást jelez. Ha az akut kezdetű fájdalommal jelentkező betegnél a fizikális és az ultrahangvizsgá­lat nem tár fel jellegzetes eltérést, a herefüggelékek megcsavarodására kell gon­dolnunk. A here rosszindulatú daganatait 15%-ban kíséri fájdalom. A lágyéksérvek a herétől különállóan tapinthatók. 

A leggyakoribb alsó végtagi fekély, a vénás fekély az USA-ban a lakosság 1%-át érinti. Lehetséges okai azok a folyamatok, amelyek a fehérvérsejtek aktivációjához, az endothel-sejtek károsodásához, a vérlemezkék aggregációjához és intracelluláris ödémához vezetnek. A vénás fekély kialakulásának főbb kockázati tényezői az idős kor, az elhízás, a lábszár korábbi sérülései, a mélyvénás trombózis és a phlebitis.

A fehér bőrű lakosság körében a cystás fibrosis a leggyakoribb, autoszomális recesszív öröklődésű, krónikus progresszív anyagcsere-betegség. Hazai előfordulása 1/4000 élveszületés. 

A visszértágulatot általában az alsó végtagon kanyarogva lefutó, kidudorodó erekről ismerik fel a betegek, de a vulva, az ondózsinór (varicocele), a rectum (aranyeres csomók) és a nyelőcső területén is előfordulnak vénás varixok. A visszértágulat gyakori probléma, becsült prevalenciája széles határok között változik. Általában a férfiak 10–20%-át és a nők 25–33%-át érinti. Etiológia A visszértágulat multifaktoriális eredetű. Kialakulásában szerepet játszhat a hosszan tartó állás miatt fokozódó intravénás nyomás; daganat, terhesség, elhízás, a krónikus székrekedés miatt fokozott hasűri nyomás; öröklött vagy veleszületett tényezők; mélyvénás trombózis okozta vaszkularizáció; ritkábban arteriovenosus shunt képződése. A közelmúltban ismerték fel, hogy az intravaszkuláris nyíróerők és a gyulladás a vénás betegség kiváltásában fontos szerepet játszanak.

A combon, lábikrán megjelenő kékes hajszálérrajzolatok szépészetileg nem épp örvendetesek, de orvosi jelentőségük általában nincs. Kevésbé ártalmatlan az alsó végtag nagyobb gyűjtőereinek tágulata: a göbösen kidudorodó bőr alatti erek kanyargós „zsinórmintáival” fájdalom, duzzanat, viszketés járhat együtt. Ilyen bajjal orvoshoz kell menni minél előbb.Mind a hajszálér-, mind a visszértágulatok többféleképpen is kezelhetők. Miért tágulnak ki a visszerek? A vért a benne levő tápanyagokkal és oxigénnel a verőerek juttatják el a test szöveteihez, s a gyűjtőerek (más szóval vénák, visszerek) szállítják vissza a szívbe és az oxigénellátásért felelős tüdőbe. Ha állunk, lábszárunk vénáiban a nehézségi erővel ellentétes irányban áramlik a vér. Ütemes fölfelé pumpálását az egy irányban nyíló vénabillentyűk segítik elő. Ha ezek a billentyűk visszafelé nem zárnak jól, az lassítja a véráramlást, és a pangó vér kitágítja az ereket (kidudorodásuk azért oly feltűnő, mert a testfelszín közelében haladnak).